A Keresztény–Zsidó Társaság és a Katolikus Továbbképző Intézet közös rendezvénye volt a „Keresztény-zsidó dialógus”. A felekezeti kapcsolatokról a szentszéki dokumentumok alapján Gyürki László körmendi plébános, teológiai tanár beszélt, a zsidó ünnepekről és imákról a hit és a párbeszéd fényében pedig Szécsi József, a Keresztény–Zsidó Társaság főtitkára szólt.
Gyürki kanonok a zsidóság és a kereszténység viszonyáról elmélkedve ismertette azokat az irányelveket, amelyeket a II. vatikáni zsinat „Nostra Aetate” kezdetű deklarációja fogalmazott meg, s amelyeket ma sem sokan ismernek. A dokumentum célja, hogy útmutatást adjon a hitoktatóknak és az igehirdetőknek a zsidókkal való találkozással, párbeszéddel kapcsolatban. A keresztények és a zsidók nem ugyanabból a perspektívából közelítik meg a dialógust. A keresztény a zsidóban saját eredetének a tanúját látja. A zsidóság letéteményese az Ószövetségnek, az egész lelki és liturgikus hagyománynak, amelybe a kereszténység a gyökereit ereszti. A zsidósággal való találkozás segíti a keresztényt, hogy jobban megismerje az Újszövetséget, és ezáltal saját magát. A zsidóságnak viszont nincs szüksége a keresztényre, hogy általa tudja meg, ki ő? A dokumentum állítja, hogy vétkes tudatlanság él a kereszténységben a zsidóság történelmével és hagyományaival kapcsolatban. Ezen kell változtatni, s a közeledésben például a Szentírás közös olvasása segít. Annak lehetetlensége, hogy a két felekezet eljusson a hit közös megvallásához, nem lehet akadálya, hogy törekedjenek a szeretetben való egységre.
Szécsi József az ünnepekről és az imákról szólva elmondta: azok összekötnek és szét is választanak. Például ugyanazon szentírási rész imádkozása hordozhat a kereszténynek messiási jelet, a zsidónak pedig nem. Mégis ugyanahhoz az egy Istenhez imádkoznak. Az előadó azt is kifejtette: a zsidóság hite, struktúrája más, mint a kereszténységé. A zsidó vallásban sohasem volt dogmakészítő, hittételgyártó mechanizmus. Nem volt olyan testülete, amely megfellebbezhetetlen tekintéllyel meghatározott volna hitigazságokat. A judaizmusból hiányzik egy központi, legfelsőbb vallásos tekintélyszerv. A judaizmus kinyilatkoztatott vallás. A zsidóság közös meggyőződése az, hogy Isten nem kárhoztatja örökre zűrzavarba a világot, és egy napon elérkezik itt a Földön az emberiség megváltása valamilyen formában.
Ha lassan is, de megindul a keresztény–zsidó hívők párbeszéde Magyarországon – vonták le a következtetést az előadások hallatán a résztvevők. Jelenleg a keresés stádiumában van a kapcsolatkiépítés, a gyakorlati célok még nehezen határozhatók meg.
KTI/MK