Cserkész-lelkipásztorok, egyházi iskolák igazgatói, fenntartó-testületi elnökök találkoztak a Táborkereszt szervezésében november 3-án a Budai Ciszterci Plébánia dísztermében.
A Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről is érkeztek cserkészvezetők.
Gyulay Endre püspök, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, előadásában a cserkészpedagógiáról, mint az egyház hatékony ifjúsági lelkipásztori lehetőségéről szólt, Berán Ferenc, a Táborkereszt lelki vezetője pedig a cserkészek körében működő lelkipásztor feladatairól és pasztorációs lehetőségeiről beszélt. Bővíz László, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség helyzetéről szólva elmondta, jelenleg közel harminc magyar cserkészcsapat működik mintegy hétszáz taggal. Szó esett azokról a cserkészeket érő értékvesztő hatásokról is, amelyekkel szemben csak a keresztény magyar identitás erősítésével lehet helytállni.
Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi esperes, cserkész-lelkipásztor elmondta, Romániában mintegy 90 cserkészcsapatban több mint háromezer cserkész működik, tagjaik kétharmada katolikus. Bérces Lajos, izsáki református cserkész-lelkipásztor, a kecskeméti cserkészkerület ügyvezető elnöke, a kisebb településeiken működő cserkészcsapatok lehetőségeiről, eredményeiről és gondjairól számolt be.
Kárpátaljáról Papp Tihamér püspöki helynök, ferences szerzetes elmondta, hogy egyre fontosabbnak látja a cserkészetben rejlő értékek támogatását és népszerűsítését. Kárpátalján 12 magyar cserkészcsapat működik mintegy nyolcszáz cserkésszel.
Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség főcserkésze arról számolt be, hogy a Felvidéken több mint 40 csapatban mintegy kétezer magyar cserkész működik. Az egyes előadások után számos hozzászólás tett tanúságot arról, hogy a cserkészet éltető ereje az egyház, amely a kaland és a játék közben is képes értékek átadására, ahogy azt az alapító Baden Powell akarta.