A magyar kereszténység ezer éve

Budapest: A mai napon ünnepélyes keretek között megnyílt A magyar kereszténység ezer éve címû kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A június 30-ig látható tárlatot Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg.

A megnyitón a kiállításnak otthont adó, és a szervezésben is fontos szerepet vállaló Nemzeti Múzeum fõigazgatója, Kovács Tibor üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Edmund Casimir Szoka bíboros (Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Titkársága), valamint a magyarországi református egyház képviseletében Bölcskei Gusztáv püspök, az evangélikus egyház képviseletében pedig Szebik Imre püspök. A megnyitó ünnepség emelkedettségét növelte Marosi Éva és Geiger György, valamint a Kodály Zoltán Kórusiskola Jubilate leánykarának (vez. Sapszon Ferenc) kamarakoncertje.

Paskai László bíboros felidézte, hogy a múlt év október 9-én nyílt meg a Vatikáni Múzeumban az a kiállítás, amelyet most itthon is láthat a magyar közönség. Paskai László beszédében kiemelte: „A keresztény kultúra és értékszemlélet kapcsolta össze népünket ezer évvel ezelõtt Európával. Kívánatos, hogy amikor az Európai Unió közössége felé tartunk, az egész földrésszel együtt nemzetünk is emlékezzék azokra az õsi gyökerekre, amelyek erõssé és értékessé tették a történelmi múltat. A magyar kereszténység ezer évérõl szóló kiállítás értékes tárgyai gazdagítják a szemlélõk lelkét. Szívbõl kívánom, hogy a látogatók vigyék magukkal ennek a kiállításnak az üzenetét is: csak a múlt értékeinek a megbecsülésére lehet a jelenben az eredményes jövõt felépíteni.”

Beszédében Szoka bíboros kitért arra, hogy a kiállítást, amelyet a magyar püspöki kar és a magyar kormány hívott életre, a közönség és a kritika nagyrabecsülése mellett októbertõl januárig már bemutatták a Vatikáni Múzeumban Ez a siker is feljogosít arra, hogy itt a Nemzeti Múzeumban is bemutassuk ezt a kiállítást, hogy még nyilvánvalóbban kiemeljük a hit és a szellemiség azon ünnepélyes és erõs szálát, amely a magyar népet a szentatyához, és a Szentszékhez köti. - mondta

Nem lehet szó nélkül figyelmen hagyni azt a tényt, hogy a magyar nép tíz évszázaddal ezelõtt vette fel a keresztény hitet. A kiállítás meggyõzõen mutatja be azt a kereszténységen alapuló kultúrát, és azt a mély kapcsolatot, amely mindezt már a középkortól kezdve összeköti az európai világgal - mondta beszédében Szoka bíboros. A kiállításon látható több mint 200 mû annak bizonysága, hogy mennyire meggyökeresedett az önök és a mi kultúránkban a keresztény érzület, és hogy az evangélium tanítása mennyire jelen van mindennapi életünkben, és mekkora segítséget nyújt napi nehézségeink leküzdésében. A bíboros beszéde végén magyarul mondott köszönetet a meghívásért, és a kiállítás létrehozásáért.

A magyar kereszténység és kultúra történetében és jelenében a két történelmi egyháznak, a reformátusnak és az evangélikusnak igen fontos szerepe volt és van. Ezért a hazai bemutató 14 mûtárggyal bõvült, amelyek a református és az evangélikus egyház tulajdonát képezik. A megnyitón jelen lévõ és felszólaló Bölcskei Gusztáv és Szebik Imre püspökök egyaránt hangsúlyozták: a magyar kereszténység ezer éves történetét e történelmi egyházak is magukénak érzik. Bölcskei Gusztáv két mondást idézett: Róma mindig ugyanaz, és az egyház mindig reformálásra szorul. Amint fogalmazott, e két mondat mögött ott van a kereszténység minden értéke és feszültsége, amelyek együtt adták azt az alapot, amibõl a most bemutatott emlékek megszülettek. A kiállított tárgyak a személyes hit dokumentumai - mondta többek között Szebik Imre püspök -, amelyek eleink hitérõl, mûvészetszeretetérõl szólnak, s amelyeket közösen kell bemutatnunk a jelennek és megõriznünk a jövõnek.

Orbán Viktor megnyitó beszédében felidézte: az elmúlt év szeptember 11-én sokak számára világossá vált, hogy a jó és a rossz erkölcsi kérdésérõl való gondolkodás ugyanúgy aktuális, mint a korábbi századokban. Az ember egy-egy tragikus esemény kapcsán egyszer csak rádöbben, hogy valójában nem a technikai haladás fogja eldönteni az emberiség jövõjét, hanem az emberi lélek minõsége. Ha az ember ezt belátja, akkor azt is belátja, hogy az egyházak nem pusztán a múlthoz, hanem a jövõhöz tartoznak, munkájukra, szolgálatukra, segítségükre az emberiségnek a legfejlettebb korszakokban is múlhatatlanul szükség van, és szükség lesz - fogalmazott a kormányfõ.
Ha építkezünk, mindig szükségünk van egy rajtunk kívül álló szilárd pontra, rendezõ elvre, amely felettünk áll. Mi magyarok ezer éve találtunk rá erre a szilárd pontra a kereszténységben. Államalapító õseink döntése olyan biztos alapkõnek bizonyult, amely tíz évszázada tartja a magyar nemzet falait, és amint ez a kiállításon is létható, ezek a falak ma sem konganak az ürességtõl. Az élet, a történelem megkötött és felbomlott szövetségek sorozata - fogalmazott a kormányfõ. A magyarság ezer éves történelme során csak a kereszténységgel kötött olyan szövetséget, amelynek töretlen fennállását ezer év elteltével is ünnepelhetjük. A kiállítás a múltról szól de a jövõrõl beszél - mondta Orbán Viktor. Reményét fejezte ki, hogy sok fiatal fogja megnézni a tárlatot, hiszen fontos, hogy megértessük velük: Magyarország nem egyszerûen csak a gyarapodás lehetõsége elõtt áll: van iránytû, vannak szilárd tájékozódási pontok is.
A kiállítás szakmai elõkészítésében a magyar tudományos élet szakavatott képviselõi vettek részt, egyházi és állami oldalról egyaránt. A szervezési feladatokat a NKÖM megbízásából a Hungarofest Kht. És az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegyei Hivatal munkatársai látták el, a szervezésbe bekapcsolódtak a Magyar Nemzeti Múzeum szakértõi is.

A "A magyar kereszténység ezer éve" Magyarország történetének egyik legnagyobb szabású kiállítása. Érdekessége, hogy egyszerre történeti és képzõmûvészeti tematikájú, az európai mûvészeti stílusokba illeszkedõ, mégis félreismerhetetlenül magyar mûkincseket mutat be. A magyar kereszténység ezer éve szinte azonos a magyar történelem ezer esztendejével. A tárlat régészeti emlékekkel, az egyház életének használati tárgyaival, mûvészeti alkotásokkal, a magyar katolikus egyház legnagyobb alakjainak felvonultatásával mutatja be a magyar történelem fordulópontjait a Honfoglalástól, az elsõ keresztények megjelenésétõl II. János Pál pápa 1996-os látogatásáig. Ritkán látható olyan bemutató, ahol együtt tekinthetõ meg a tihanyi Apátság alapítólevele (1055), a kalocsai vörösmárvány királyfej (XIII. sz.). Szent Margit vezeklõ öve, Kálti Márk képes Krónikája, II. Ulászló király díszkardja, a Vizsolyi Biblia, vagy éppen IX. Pius tiarája. A Vatikánból három mûtárgy érkezett: IX. Pius tiarája, Császka György püspök szentségtartója, valamint a belgrádi püspök jelentése a török uralom alatt élõ keresztényekrõl. A kiállítás tanúságtétel az élõ magyar katolikus egyházról, amely az elmúlt évszázadok háborúi, diktatorikus rendszerei ellenére mindig képes volt újjászületni.

Magyar Kurír


10-13. sz.	Virágzó középkor és reneszánsz	Három részre szakadt ország	Katolikus megújulás	19-20. sz