Marastoni József (1834-1895)
1870
litográfia papíron; 43x64,8 cm
Esztergom, Keresztény Múzeum; ltsz.: Gr. 4019.

"Az 1869-dik évi december 8-ra Rómába, a Vaticáni egyetemes Szent Zsinatra meghívott magyar szent korona alatt levő magyar püspökök arczképcsarnoka".
Az ismert portréfestő és litográfus 22 mellképet ábrázoló nyomatán fent középen látható IX. Pius pápa, aki a zsinatot összehívta. (Cs.P.)

Munkácsy Mihály (1844-1900)
1881-1882 között
vászon, olaj; 138 x 199,8 cm
jelezve jobbra lent: M.de Munkácsy 1882

1880 júliusában Munkácsy levélben értesíti feleségét, hogy a Krisztus Pilátus előtt c. képen dolgozik. A kép alapötletét Ernest Renan 1863-ban megjelent műve adta, amely Krisztust szenvedő emberként ábrázolja, aki áldozatával megváltja a világ bűneit. Munkácsy maga így nyilatkozott saját Krisztus felfogásáról: "Sohasem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni."/Kürti.20./ 

A képet 1881 tavaszán Sedelmeyer műkereskedő palotájában mutatták be, mivel a párizsi Salon beadási határidejét lekéste. A képnek októberig háromezer látogatója volt. A festményt 1882 tavaszán több európai városban, így Bécsben és Budapesten is bemutatták. Valószínűleg ezzel függött össze, hogy a festményhez készült közel 30 vázlatot és öt kompozíciós, illetve színvázlat közül néhány még 1882-ben a végleges nagyméretű kép bemutatása után készült. A szóban forgó színvázlat egyben kompozíciós tanulmány is úgy szerkezetében, mint részleteiben megegyezik valójában emberi problémákat vet fel, elsősorban az erkölcsi konfliktus szempontjából. 
Krisztus alakja az igazságért súlyos megpróbáltatásokat vállaló ember szimbolizálja, míg Pilátus az ingadozó és befolyásolható hatalom képviselője. Az erkölcsi mondandó a két szereplő és a tömeg jellemzésében jut kifejezésre amelynek érvényesülését kifejezőbbé teszi a sötét színárnyalatokat képviselő vörös - barna-kék és a több helyen élesen felvillanó fehér színek kontrasztja. (B.ZS.)

Végvári Lajos Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, 1958, 211-215; 
Sz. Kürti Katalin Munkácsy Mihály Krisztus trilógiája. Budapest, 189, 17-25.

Zitterbarth Károly pesti ékszerész, Rauscher Lajos terve alapján
1886
aranyozott ezüst, filigrános, sodronyzománccal, drágakövekkel, gyöngyökkel díszítve;
mag.: 189 cm
Főszékesegyházi Kincstár, Esztergom; ltsz.: 64.259.1.

Simor János bíboros, hercegprímás 1886-ban ünnepelte aranymiséjét. A budapesti hívek ezzel a neoromán stílusú pásztorbottal fejezték ki ragaszkodásukat. Kampójában mandorlában a Madonna és Szent István. Gombján további magyar szentek: László, Erzsébet, Imre és Margit mellképei. (Cs.P.)

MTop, 1948, 263. 

Lühnsdorf Károly (1893-1958)
1947
papír, ceruzarajz; 41x31cm
Esztergom, Keresztény Múzeum

A finom kidolgozású rajz életszerű realizmussal ábrázolja a bíborost. Korának kedvelt arcképfestője, Lühnsdorf e művével is fejlett rajzkultúráról, magabiztos technikai tudásáról tesz tanúbizonyságot. A kivitelezés formai követelményein túl megszólaltatja az energikus főpap karakteres jellemvonásait is. (Cs.P.)