Ismeretlen művész
17. század
papír, rézmetszet, 11,6x6,5 cm
Felirata: Sepulchrum S. Pauli devastatur a Turcis / et Reliquiae incinerantur./ Das Grabmal des H. Pauli wird von dem Türcken / zerstöhret und dessen Heiligthum verbrant./ 23. /.   Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok;. ltsz.: 69/1951. Gr.

Remete Szt. Pál földi maradványai 1381-ben kerültek Budára, amikor Nagy Lajos a Velencei Köztársasággal történt békekötéskor elkérte az ereklyét Magyarország számára, s Budán a várkápolnában helyeztette el, majd onnan a pálosok budaszentlőrinci főkolostorába került. Kultusza egészen a 18. század végéig tartott. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend misekönyve 1490-ben jelent meg Bázelban, de készült egy példány 1537-ben is Martinuzzi Fráter György megrendelésére, s ezt a Széchényi Könyvtár őrzi. 1511-ben jelent meg Velencében Remete Szt. Pál életrajza, ezt azonban csak néhány egyszerű kompozíciójú és kivitelű fametszet illusztrálja. (Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményében található.)
Ez a lap eredetileg könyvillusztráció volt. A barokk kor Remete Szt. Pál kultuszának jellegzetes példája. A kompozíció bal oldalát nyitott csarnok - esetleg templombelső - foglalja el. A pilléreket, falmezőket és oszlopokat gazdag ornamentika díszíti. A csarnokban a szent koporsóját csákánnyal verik szét a törökök, az előtérben pálos szerzeteseket lemészároló törökök csoportja. A háttérben égő épületek. A szentek életét  bemutató grafikai sorozatok  ikonográfiai típusai sok esetben választották mintául a hasonló világi jelenetek bemutatásához kialakult kompozíciós típusokat. Ez figyelhető meg ezeken a Remete Szt. Pál életének eseményeit ábrázoló rézmetszeteken is. 
 

Ismeretlen művész
17. század
papír, rézmetszet
11,6x6,5 cm
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum; ltsz.: 68/1951. Gr.

Felirata: Mathias Corvinus Hungariae Rex op S Pauli / Turcas profligat. / Mathias König in Hungarn sieget über die Türcken / durch beystand des H. Pauli. / 18. 

Ez a lap is eredetileg könyvillusztráció volt. Az előtérben csatajelenetet láthatunk, középen Mátyás király lóháton harcol. A jobb felső sarokban felhők között jelenik meg Remete Szt. Pál dicsfénytől övezett alakja. A kompozíció a barokk csatakép típust követi, festményeken és grafikákon egyaránt gyakran ábrázoltak hasonló jeleneteket. (B.B.)
 

Rudolf Hoffmann (működött az 1840-50-es években)
19. század közepe
papír, litográfia; 50x36,5 cm
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum; ltsz.: 58.1394

Felirata: LUTHER. Mit Vorbehalt alloer Rechte Vervielfaltigung / Druck-Verlag u. Reigenthum v. PATERNO Cie Wien. Jelezve jobbra lent: Rud Hoffmann 

A háromnegyed alakos portré talárban és prémmel szegélyezett köpenyben jeleníti meg Luthert, jobb kezében könyvet (Biblia?) tart. A litográfia a XIX. század közepének jellegzetes kompozíciója, nélkülözi a részleteket, vagy a háttér bemutatását, kizárólag az ábrázolt a fontos, ezen belül is a pontos és hitelességre törekvő portré. Rudolf Hoffmann Bécsben működött, mint litográfus és miniatűrfestő, először 1843-ban állította ki műveit. Nagyszámú kőrajzmásolata ismert különböző festők - így például Borsos József - kompozícióiról. A. Paterno intézete számára készített egy híres emberek sorozatot, amelynek ma már nem minden lapja létezik. E sorozat egyik lapja lehetett a Luther-litográfia is.  (B.B.)
 

Lenhardt Sámuel (1790-1840 után)
1840 körül
papír, rézmetszet; 46x32 cm
Felirata: CALVINUS JÁNOS Ezen Nagy Ember igaz Tisztelőinek ajánlva. 
Jelezve balra lent: Megvetet

A Szentháromságot jelképező timpanont két pillér és két oszlop tartja. A baldachinszerű építmény alatt áll Calvin. Az oszlopokon, a timpanonban és az építmény lépcsőin feliratok olvashatók. Az álló egészalakos portré valószínűleg korábbi ábrázolást másol. 
Lehnhardt 1814-16 között Bécsben tanult, mesterei Lampi, Fischer és Höfel voltak. 1817-től Pesten működött, a Hatvani utcában volt a műhelye. Életműve igen gazdag és változatos. Metszett arcképeket, városképeket, térképeket, régiségeket, írásmintákat egyebek között. A legtöbb műve a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, de készültek illusztrációi az Auróra számára is. A XIX. század első felének egyik legjelentősebb magyar metszője. (B.B.)

Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Budapest, 1951, 170-175.
 

Szerb, 16. század
olaj, fa; 26x20,5 cm
Esztergom, Keresztény Múzeum; ltsz.: 56.582.

Egy Belgrád melletti templomból került a kölni Ramboux-, majd innen az Ipolyi-gyűjteménybe. Az orvosszentek tisztelete mind a keleti-, mind a nyugati egyházban nagyon elterjedt. (Cs.P.)

MTop, 1948, 60; 
Pandurszky professzor szóbeli közlése szerint biztosan orosz (Szófia, 1975); 
Ruzsa Gy.: A Keresztény Múzeum ikonjai, kiállítási katalógus, Esztergom, 1978, kat. 2. (szerb festő)
 

Jacob Houfnagel 1617
rézmetszet papír; 32x48 cm
Esztergom, Keresztény Múzeum; 
ltsz.: Gr. 4681.

A budai vár képe a budai basával. Felirata, mely szerint a metszetet Georg Houfnagel közölte (communicavit), hibás: ő 1600-ban halt meg. (Cs.P.)

Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800). Budapest, 1963.