A megnyitó beszédek ismertetése
a Magyar Kurír október 11-i száma alapján
Francesco Buranelli üdvözlő beszéde
Elsőként Francesco Buranelli, a Vatikáni Múzeumok régens főigazgatója köszöntötte
a megnyitóra egybegyűlt nagyszámú érdeklődőt. "Roma est patria omnium Róma
mindenki hazája" idézett a Santo Stefano Rotondo-bazilikában eltemetett
erdélyi származású Lászay János pápai gyóntató kanonok sírfeliratából.
Utalt arra a szentszéki kezdeményezésre, melynek keretében az egyes helyi
nemzeti egyházak a közelmúltban éppen a horvát és a román katolikus egyház
jeles történelmi fordulópontokon meghívást kapnak, hogy a Vatikáni Múzeumok
patinás környezetében állítsák ki a múltjukat idéző értékes tárgyakat,
kordokumentumokat. Legutóbb nyitották meg a Nagy Károly című kiállítást,
amely utalásnak is tekinthető Szent István király államalapító tevékenységére,
aki egy időben építette ki országa kapcsolatait Rómával és a karoling örökségű
német-római császársággal.
Angelo Sodano bíboros beszéde
Angelo Sodano bíboros, államtitkár köszöntötte a magyar egyházi méltóságokat.
Felidézte személyes élményeit, amikor tavaly augusztus 20-án a budapesti
Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepélyes szentmisén elnökölt
a szentatya legátusaként. Akkor mondott szentbeszédében utalt rá, hogy
Vajk megkeresztelkedésével a kereszténység belépett a nemzet életébe, kultúrájává,
lelkévé vált, előmozdítva az emberi méltóságot, az élet szent mivoltát,
a család értékét és az államiság eszméjét. A Gondviselés akaratából a magyar
nép megkeresztelkedésének millenniuma egybeesett a katolicizmus nagy jubileumával
mondotta Sodano bíboros. Így folytatta: "Kedves magyar barátaim! Szép hazátokban
a kereszténység születésének fontos pillanata volt, amikor II. Szilveszter
pápa Géza fiának, Vajknak elküldte a királyi koronát, amely azóta a magyar
nemzet legfőbb jelképévé vált. István, a szent és apostoli király a nemes
magyar nemzet "koronájává' vált, olyan atyaságot, lelki utódokat biztosított
számára, amely mind a mai napig tart. Az ezer évvel ezelőtti kezdetektől
fogva Magyarországon a kereszténység a kultúra és az életszentség, a művészetek
és a szellem csodálatos virágzását ismerte meg. Szoros és termékeny párbeszéd
fejlődött ki a keleti és nyugati keresztény hagyomány között. Ehhez a gazdag
lelki hagyományokhoz a magyar nép sajátos módon járult hozzá, szentjeinek
és kiemelkedő személyiségeinek köszönhetően, akik ma is az európai földrész
és általában véve az emberi civilizáció közös örökségéhez tartoznak. A
kereszténység tehát a magyar önazonosság integráns része, amelynek számos
elágazása áthatja a nemzet életének minden dimenzióját: a törvényhozást,
a művészetet, a kultúrát, a költészetet, a társadalmi rendet és még azt
a sajátos szerepet is, hogy pótolhatatlan összekötő kapocs legyen a szláv,
a német és a görög-latin világ között."
A bíboros, államtitkár kifejtette: a történelmi emlékek egybehangzóan
állítják, hogy a Szentszék és a magyar állam kapcsolatai mindig rendkívül
szorosak voltak. Magyarország az Apostoli Széktől támaszt, megértést és
bátorítást kapott, különösen ezeréves történelme drámai időszakaiban. Ezt
bizonyítják például III. Callixtus pápa V. Lászlóhoz, Hunyadi Jánoshoz
és fiához, Corvin Mátyáshoz, valamint az esztergomi előkelőségekhez írt
levelei egy olyan korban, amely Európa számára különösen tragikus volt
és amelyben Magyarország a kereszténység védőbástyája szerepét töltötte
be. A "Hungariae Christianae Millennium" kiállítás alkalmat ad a látogatóknak,
hogy felfedezzék e szoros kötelék számos elemét, valamint azt a mélyen
gyökerező erőt, amelyet csak a keresztény hit tudott bélyegként rányomni
a kiállított tárgyakra. Ritka és értékes műalkotásokról van szó, amelyeket
Magyarországról szállítottak ide, hogy jobban megértsük: a nemes magyar
nemzet olyan sok társadalmi és politikai viszontagság után, hogyan tudott
összhangban maradni az európai kultúrával és mindenekelőtt a keresztény
örökséggel. Magyarország ezeréves történelmét áttekintve, időbeli utazást
tehetünk a keresztény nép lelke felé, amely az egész európai történelmet
gazdagította értékes és pótolhatatlan jelenlétével mondotta Angelo Sodano.
Beszédét a következő jókívánságokkal zárta: "Azt kívánom mindazoknak, akiknek
alkalmuk nyílik e büszke és szelíd nép történelmi emlékeit megtekinteni,
hogy meghallják az itt kiállított tanúságtételekből az élet énekének felcsendülő
hangjait."
Paskai László bíboros beszéde
Paskai László bíboros, prímás olasz nyelven elmondott beszédében emlékeztetett
a magyarság millenniumának a jubileumi szentévvel való szerencsés egybeesésére.
István megkoronázása 1000 karácsonyán a II. Szilveszter pápától kapott
koronával nem csupán szép szertartás volt. A pápa által adományozott korona
István azon törekvéseinek elismerése volt, hogy csatlakozott az európai
népek közösségéhez. Ezzel az aktussal megkezdődött a keresztény magyar
államrend működése, valamint a Magyarország és a Szentszék közötti szoros
kapcsolat kiépítése. A mélyen vallásos István király a keresztény hit terjesztését
akarta szorgalmazni, amikor Szent Péter sírja közelében templomot és házat
építtetett a magyar zarándokoknak. Ezek addig álltak, amíg nem kezdődtek
meg az új bazilika sekrestyéjének építkezései.
A bíboros, prímás hangsúlyozta: a Magyarország és a Szentszék közötti
szoros kapcsolatok folytán szinte természetesnek tűnt, hogy a magyar millennium
a Vatikáni Múzeumokban az elmúlt ezer év kiemelkedő műalkotásaiból és más
emlékeiből kiállítást rendezzenek. Ez a kiállítás a hála és köszönet kifejezése
a Szentszéknek és különösen a pápáknak a magyar nép iránt tanúsított figyelméért,
amelynek az évezred során oly sok jelét adták.
Közismert többek között, hogy III. Callixtus pápa a törökök ellen vívott
nándorfehérvári győzelem emlékére hirdette meg a déli harangszót. A közelebbi
múltban, a kommunizmus időszakában XII. Pius pápa 1949. januárjában Mindszenty
József bíboros letartóztatásakor azonnal tiltakozott a magyar egyház jogainak
lábbal tiprása miatt és ezt a tiltakozását a bíborosok testülete előtt
is megerősítette. Hasonlóképpen az 1956-os forradalom idején meghatott
szolidaritásának adott hangot, október 28-án pedig külön erre az alkalomra
levélben hívta fel a világ figyelmét és imát kért a magyar népért. Amikor
tudomására jutott, hogy október 30-án Mindszenty bíboros kiszabadult börtönéből,
táviratban köszöntötte. A forradalom leverése után, november 5-én a katolikus
világhoz intézett üzenetében fejezte ki felháborodását és a szabadságban
eltiport magyarok védelmére kelt.
Az 1956-os események után több mint három évtizednek kellett eltelnie
ahhoz, hogy Magyarország visszanyerje szabadságát. E szabadság korszakának
első éveiben II. János Pál pápa Magyarországra látogatott, amellyel megerősítette
lélekben nemcsak a katolikusokat, hanem az egész magyar népet.
Paskai bíboros beszédében köszönetet mondott még mindazoknak, akik lehetővé
tették e kiállítás megvalósítását: első helyen a Szentszéknek, a magyar
kormánynak, a Vatikáni Múzeumoknak, az album tanulmányai szerzőinek, és
a támogatóknak. Végül reményét fejezte ki, hogy az új millenniumban az
első ezer évhez hasonlóan gyümölcsözőek lesznek a Magyarország és a Szentszék
közötti kapcsolatok lelki és szellemi szempontból egyaránt. VR/MK
forrás: Magyar Kurír