A megnyitó beszédek ismertetése
a Magyar Kurír október 11-i száma alapján

 


Francesco Buranelli üdvözlő beszéde

Elsőként Francesco Buranelli, a Vatikáni Múzeumok régens főigazgatója köszöntötte a megnyitóra egybegyűlt nagyszámú érdeklődőt. "Roma est patria omnium Róma mindenki hazája" idézett a Santo Stefano Rotondo-bazilikában eltemetett erdélyi származású Lászay János pápai gyóntató kanonok sírfeliratából. Utalt arra a szentszéki kezdeményezésre, melynek keretében az egyes helyi nemzeti egyházak a közelmúltban éppen a horvát és a román katolikus egyház jeles történelmi fordulópontokon meghívást kapnak, hogy a Vatikáni Múzeumok patinás környezetében állítsák ki a múltjukat idéző értékes tárgyakat, kordokumentumokat. Legutóbb nyitották meg a Nagy Károly című kiállítást, amely utalásnak is tekinthető Szent István király államalapító tevékenységére, aki egy időben építette ki országa kapcsolatait Rómával és a karoling örökségű német-római császársággal.

Angelo Sodano bíboros beszéde

Angelo Sodano bíboros, államtitkár köszöntötte a magyar egyházi méltóságokat. Felidézte személyes élményeit, amikor tavaly augusztus 20-án a budapesti Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepélyes szentmisén elnökölt a szentatya legátusaként. Akkor mondott szentbeszédében utalt rá, hogy Vajk megkeresztelkedésével a kereszténység belépett a nemzet életébe, kultúrájává, lelkévé vált, előmozdítva az emberi méltóságot, az élet szent mivoltát, a család értékét és az államiság eszméjét. A Gondviselés akaratából a magyar nép megkeresztelkedésének millenniuma egybeesett a katolicizmus nagy jubileumával mondotta Sodano bíboros. Így folytatta: "Kedves magyar barátaim! Szép hazátokban a kereszténység születésének fontos pillanata volt, amikor II. Szilveszter pápa Géza fiának, Vajknak elküldte a királyi koronát, amely azóta a magyar nemzet legfőbb jelképévé vált. István, a szent és apostoli király a nemes magyar nemzet "koronájává' vált, olyan atyaságot, lelki utódokat biztosított számára, amely mind a mai napig tart. Az ezer évvel ezelőtti kezdetektől fogva Magyarországon a kereszténység a kultúra és az életszentség, a művészetek és a szellem csodálatos virágzását ismerte meg. Szoros és termékeny párbeszéd fejlődött ki a keleti és nyugati keresztény hagyomány között. Ehhez a gazdag lelki hagyományokhoz a magyar nép sajátos módon járult hozzá, szentjeinek és kiemelkedő személyiségeinek köszönhetően, akik ma is az európai földrész és általában véve az emberi civilizáció közös örökségéhez tartoznak. A kereszténység tehát a magyar önazonosság integráns része, amelynek számos elágazása áthatja a nemzet életének minden dimenzióját: a törvényhozást, a művészetet, a kultúrát, a költészetet, a társadalmi rendet és még azt a sajátos szerepet is, hogy pótolhatatlan összekötő kapocs legyen a szláv, a német és a görög-latin világ között."

A bíboros, államtitkár kifejtette: a történelmi emlékek egybehangzóan állítják, hogy a Szentszék és a magyar állam kapcsolatai mindig rendkívül szorosak voltak. Magyarország az Apostoli Széktől támaszt, megértést és bátorítást kapott, különösen ezeréves történelme drámai időszakaiban. Ezt bizonyítják például III. Callixtus pápa V. Lászlóhoz, Hunyadi Jánoshoz és fiához, Corvin Mátyáshoz, valamint az esztergomi előkelőségekhez írt levelei egy olyan korban, amely Európa számára különösen tragikus volt és amelyben Magyarország a kereszténység védőbástyája szerepét töltötte be. A "Hungariae Christianae Millennium" kiállítás alkalmat ad a látogatóknak, hogy felfedezzék e szoros kötelék számos elemét, valamint azt a mélyen gyökerező erőt, amelyet csak a keresztény hit tudott bélyegként rányomni a kiállított tárgyakra. Ritka és értékes műalkotásokról van szó, amelyeket Magyarországról szállítottak ide, hogy jobban megértsük: a nemes magyar nemzet olyan sok társadalmi és politikai viszontagság után, hogyan tudott összhangban maradni az európai kultúrával és mindenekelőtt a keresztény örökséggel. Magyarország ezeréves történelmét áttekintve, időbeli utazást tehetünk a keresztény nép lelke felé, amely az egész európai történelmet gazdagította értékes és pótolhatatlan jelenlétével mondotta Angelo Sodano. Beszédét a következő jókívánságokkal zárta: "Azt kívánom mindazoknak, akiknek alkalmuk nyílik e büszke és szelíd nép történelmi emlékeit megtekinteni, hogy meghallják az itt kiállított tanúságtételekből az élet énekének felcsendülő hangjait."

Paskai László bíboros beszéde

Paskai László bíboros, prímás olasz nyelven elmondott beszédében emlékeztetett a magyarság millenniumának a jubileumi szentévvel való szerencsés egybeesésére. István megkoronázása 1000 karácsonyán a II. Szilveszter pápától kapott koronával nem csupán szép szertartás volt. A pápa által adományozott korona István azon törekvéseinek elismerése volt, hogy csatlakozott az európai népek közösségéhez. Ezzel az aktussal megkezdődött a keresztény magyar államrend működése, valamint a Magyarország és a Szentszék közötti szoros kapcsolat kiépítése. A mélyen vallásos István király a keresztény hit terjesztését akarta szorgalmazni, amikor Szent Péter sírja közelében templomot és házat építtetett a magyar zarándokoknak. Ezek addig álltak, amíg nem kezdődtek meg az új bazilika sekrestyéjének építkezései.

A bíboros, prímás hangsúlyozta: a Magyarország és a Szentszék közötti szoros kapcsolatok folytán szinte természetesnek tűnt, hogy a magyar millennium a Vatikáni Múzeumokban az elmúlt ezer év kiemelkedő műalkotásaiból és más emlékeiből kiállítást rendezzenek. Ez a kiállítás a hála és köszönet kifejezése a Szentszéknek és különösen a pápáknak a magyar nép iránt tanúsított figyelméért, amelynek az évezred során oly sok jelét adták.

Közismert többek között, hogy III. Callixtus pápa a törökök ellen vívott nándorfehérvári győzelem emlékére hirdette meg a déli harangszót. A közelebbi múltban, a kommunizmus időszakában XII. Pius pápa 1949. januárjában Mindszenty József bíboros letartóztatásakor azonnal tiltakozott a magyar egyház jogainak lábbal tiprása miatt és ezt a tiltakozását a bíborosok testülete előtt is megerősítette. Hasonlóképpen az 1956-os forradalom idején meghatott szolidaritásának adott hangot, október 28-án pedig külön erre az alkalomra levélben hívta fel a világ figyelmét és imát kért a magyar népért. Amikor tudomására jutott, hogy október 30-án Mindszenty bíboros kiszabadult börtönéből, táviratban köszöntötte. A forradalom leverése után, november 5-én a katolikus világhoz intézett üzenetében fejezte ki felháborodását és a szabadságban eltiport magyarok védelmére kelt.

Az 1956-os események után több mint három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország visszanyerje szabadságát. E szabadság korszakának első éveiben II. János Pál pápa Magyarországra látogatott, amellyel megerősítette lélekben nemcsak a katolikusokat, hanem az egész magyar népet.

Paskai bíboros beszédében köszönetet mondott még mindazoknak, akik lehetővé tették e kiállítás megvalósítását: első helyen a Szentszéknek, a magyar kormánynak, a Vatikáni Múzeumoknak, az album tanulmányai szerzőinek, és a támogatóknak. Végül reményét fejezte ki, hogy az új millenniumban az első ezer évhez hasonlóan gyümölcsözőek lesznek a Magyarország és a Szentszék közötti kapcsolatok lelki és szellemi szempontból egyaránt. VR/MK

forrás: Magyar Kurír