KŐRÖSY SZENT MÁRK, áldozópap vértanú szept. 7

L. más Márk: Evangélista

KŐRÖSY SZENT MÁRK 1588-ban született a horvátországi Kőrösön. Bécsben, Grácban és Rómában tanult. A nagyszombati papnevelde rektora volt, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes és széplaki apát volt. A gazdálkodás sok feladata nem elégítette ki, szeretett volna visszakerülni a lélekmentő munkához.

A protestáns hadak betörésének hírére Kassára ment a katolikus hit védelmére, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuiták segítésére. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel nem voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.

Kőrösy atyát kezénél fogva mezitelenül a ház gerendájára kötötték, testét égő fáklyával sütögették és bárdokkal hasogatták. Az elképzelhetetlen kínokat panasszó nélkül viselte el a kanonok, egyre csak Jézus és Mária nevét hajtogatta. A kínzást megelégelve, a hóhérok “szánalomból” egyetlen vágással lefejezték a hős vértanút, testét a szennygödörbe vetették.

1620-ban kerültek maradványaik méltó helyre, az alsósebesi templomba, majd a hertneki várba. 1635-ben ólomkoporsóba zárva Nagyszombatba szállították az ereklyéket, és mindmáig az akkor még klarissza, de 1784-től orsolyita templomban vannak eltemetve. Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá őket, majd II. János Pál pápa 1997-ben szentté avatta hármójukat.

Példája:

Hitedet semmiképp sem tagadhatod meg!

Olvasmányok: Bölcs 3, 1-9; (Zsolt 125, 1-6; Jak 1, 12); Mt 10, 28-33 (v. vértanúk)

Irodalom: C313; III308; Z1673