SZENT BÉDA áldozópap és egyháztanító május 25.

TISZTELETREMÉLTÓ SZENT BÉDA (VENERABILIS) 673-ban született Angliában, a wearmouthi bencés apátság területén. Korán megárvult, és egy szentéletű, tudós apát kezdett foglalkozni vele hétéves korában. Tíz évesen átkerült Jarowba, egy újonnan alapított kolostorba. Itt lett bencés szerzetes. Imádság, vezeklés, zsolozsmázás és a tudomány művelése töltötte ki idejét.

686-ban dögvész pusztított az országban, a kolostorból is csak az apát és Béda maradt életben. Kora minden tudományát elsajátította. Előszeretettel foglalkozott a gregorián zenével. Tudott latinul, görögül és héberül. Harmincéves korában avatták pappá. A koraközépkor legnagyobb hatású teológusa lett. Jelentős szerepe volt a szentírástudomány fejlődésében. Hírességeket tanított, keresték a barátságát, ő azonban megmaradt annak az igénytelen szerzetesnek, ahogy a fogadalmában vállalta.

Negyvenhat munkát írt, szerzetesi szerénységgel mindent maga. Különös tekintélye van az angol egyház történetének, amely Szent Ágoston érkezésétől 731-ig tárgyalja az angol egyháztörténetet. Lefordította elsőnek angolszász nyelvre Szent János evangéliumát. Könyveiből tanultak mindenfelé, nagy tisztelettel említették nevét.

Az angol egyháztörténet megírása után ereje rohamosan fogyott. Légzési nehézségek kínozták, lába megdagadt. A János-evangélium fordítását befejezve Jarowban halt meg, 735. május 25-én, nagycsütörtökön. Ereklyéit a 11. században Durchambe vitték és Szent Cuthberttel közös koporsóba tették. XIII. Leó pápa az egész Egyházra kiterjesztette ünnepét és egyháztanítónak minősítette.

Példája:

Az igazán nagyok igyekeznek a legkisebbnek látszani.

Olvasmányok: 1Kor 2, 10-16; (Zsolt 118, 9-14; Jn 6, 64.69); Mt 7, 21-29 (v. egyháztanítók, v. szerzetesek)

Irodalom: C475;II223;T142;M979;Z1536