SZENT SKOLASZTIKA 480 körül (talán 485-ben) az umbriai Nursiában (amit ma Norciának neveznek) született. Édesanyja a szüléskor meghalt. Vagyona és szépsége sok kérőt vonzott, de ő egyedül Istennek akart szolgálni. Szent Benedek ikertestvére volt, arcban is, alakban is, de lelkileg is óriási hasonlóság volt köztük. Nagy terveiket együtt hajtották végre.

Megalapította a bencés apácák rendjét. Piombariolában Benedek segítségével építették fel első zárdájukat, itt a férfi bencés Regula szabályai szerint éltek. A bencés jelszó (Imádkozzál és dolgozzál!; Ora et labora!) szellemében dolgoztak és imádkoztak. Létszámuk olyan gyorsan nőtt, hogy hamarosan újabb kolostort kellett építeni számukra.

Alázatos elvonultságban és Isten iránti szeretetben kiváló volt. Magával szembeni hajthatatlan szigora, sok imája, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása töltötte ki idejét. Fivérével sokszor találkozott, ilyenkor megbeszélték lelki ügyeiket, a közösség ügyeit és saját problémáikat. Egyszer amúgy hosszúra nyúlt megbeszélésüket úgy tudta Skolasztika megnyújtani, hogy imádkozott és az ima nyomán kitört vad vihar testvérét maradásra kényszerítette, így megbeszélhették amúgy nagyon fontos dolgaikat. Erre emlékezve villámláskor szokták Szent Skolasztika segítségét kérni.

Monte Casino közelében hunyt el 542, vagy 547 táján. Benedek a saját sírjába temette el, ma is együtt nyugszanak Monte Cassino bazilikájának kriptájában. A longobárdok ugyan a 6. század végén feldúlták Monte Casinót, de az ereklyéket frank szerzetesek megmentették és később Zakariás pápa segítségével visszakerülhettek eredeti helyükre.

Példája:

Imádkozz és dolgozz, ezt az elvet Te is megélheted!

Olvasmányok: Én 8, 6-7; (Zsolt 148, 1-14); Lk 10, 38-42 (v. szüzek, v. női szerzetesek)

Irodalom: B23; C64; F210; I157; M881; Z1462