SZENT PÉTER, apostol és vértanú június 29.

L. más Péter: Aranyszavú Chanel Damiáni Kaniziusz Székfoglalás Vértanú

SZENT PÉTER apostolnak Betszaida volt hazája, a Genezáreti tó mellett, eredeti neve Simon volt, Jézustól kapta a Kéfás nevet, aminek görög megfelelője a Péter. Halász családból származott, maga is halász volt. Megházasodott és Kafarnaumban telepedett le. Lányát, Petronillát a hagyomány szentként tiszteli.

Az elsők közt csatlakozott Jézus tanítványai közé. Jézus bizalmasa volt, közvetlen tanúja Jairus lánya feltámasztásának, a dicsőséges színeváltozásnak és a Getszemáni kertben Jézus haláltusájának. Heves természetű volt, de Jézus szavára azonnal javított hibáin. Megtagadta ugyan háromszor az Urat, de ezt nagyon megbánta, és tanúságot tett Róla.

Megbízást kapott az egyházfőségre, gyakorolta is ezt kezdettől fogva: ő beszélt a főtanács előtt, tanított, döntött, utazott, mint ezt az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk.

Krisztus mennybemenetele után Antiochiába ment, annak 7 évig püspöke volt. Rómában megalapította a püspökséget 42-ben. 50 körül Rómából a többi zsidóval együtt rövid időre elűzték, ekkor 52-ben Jeruzsálemben az első apostoli zsinatot vezette, majd visszatért Rómába.

Néró üldözése idején, 67-ben keresztre feszítették a Vatikáni dombon, saját kérésére fejjel lefelé, mivel nem tartotta magát méltónak Krisztushoz hasonlóan halni meg. Szent Péter ott nyugszik Rómában a Szent Péter bazilika kupolája alatt.

Példája:

Gyengeségünk dacára is kiválaszt az Úr minket nagy feladatokra.

Olvasmányok: ApCsel 3, 1-10; (Zsolt 18, 2-5); Gal 1, 11-20; Jn 21, 15-19 (Előesti mise)

ApCsel 12, 1-11; (Zsolt 33, 2-9); 2Tim 4, 6-8.17-18; Mt 16, 13-19 (Ünnepi mise)

Irodalom: B65; BL1478; C201; F629; II349,479; M1034; PV7; Z1578

SzVU ének: 211 212 275