SZENT METÓD Tesszalonikában született 815-ben. Testvére volt Cirill. Mindketten szerzetbe léptek, majd 860 körül téríteni kezdtek Morvaországban. Pannóniában eredményesen hirdették az evangéliumot, jártak Zalaváron és Nyitrán. Találkoztak Árpád fejedelemmel is, aki a maga és népe számára imát kért a két térítőtől.

Szláv nyelvű liturgiájuk miatt összeütközésbe kerültek a bajor papsággal (akik a latin liturgiát használták), ezért 869-ben Rómába hívták mindkettőjüket, ahol II. Hadrián pápa jóvá hagyta működésüket, sőt Cirill halála után Metódot püspökké, sirmiumi érsekké szentelte. Metód engedélyt kapott, hogy a szentmisét és az egyházi szertartásokat szláv nyelven végezhessék. A Szentszék legátusa lett a szlávok közt, Pannónia apostoli legátusa lett.

Ismételten összeütközésbe került a bajor gyakorlattal, mert a szlávok érdekében továbbra is szorgalmazta a szláv nyelvű liturgiát. Tevékenysége miatt két és fél évre még fogságba is vetették a bajorok, ám egy erélyes pápai közbelépés kiszabadította. A Csehországi Velehradban hunyt el 885. április 6-án.

Cirillel együtt Európa társvédőszentjeivé nyilvánította őket II. János Pál pápa 1980. december 31-én.

Példája:

Még a legnagyobb áldozat árán is tarts ki célkitűzésed mellett, a végsőkig!

Olvasmányok: ApCsel 13, 46-49; (Zsolt 116, 1-2; Lk 4, 18-19); Lk 10, 1-9 (v. lelkipásztorok, v, szent férfiak)

Irodalom: B24; C465; F214; III26; S30; T155; Z1463