L. más Jánosok: Apostol Aranyszájú Bosco Brebeuf Damaszkuszi De la Salle Eudes Fisher Istenes Kapisztrán Kenty Keresztelő vért. Keresztes Leonardi Nepomuki -pápa, I. Vianney

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS születését angyal adta hírül atyjának, Zakariásnak, amikor az a templomi szolgálatot teljesítette (Lk 1, 05-25). Erzsébet volt az édesanyja. Szülei már idősek voltak, nem is merték remélni, hogy nekik még gyermekük lehet. Zakariás a kételkedése miatt meg is némult a gyermek születéséig.

Mária az angyali üdvözlet (Lk 1, 26-38) nyomán tudta meg, hogy rokona, Erzsébet már hat hónapja áldott állapotban van. Rögtön el is indult, hogy rejtekében köszöntse és segítse a gyermek érkezésének várását. Erzsébet boldog örömmel fogadta Máriát, láthatóan ő már tudta az Üdvözítő Fogantatását.

János a pusztában nevelkedett (nagyon valószínű, hogy a Qumráni közösségben), a legegyszerűbb ruházata volt és étrendje is a szigorú önmegtartóztatást tükrözte. Bűnbánatot hirdetett, és a Messiás közeli érkezését. Az Úr útját készítette elő.(Mt 3, 2) A hozzá tóduló tömeget a Jordánban a bűnbánat fürdőjében keresztelte meg.

A hozzáérkező Jézust is (némi ellenkezés után) megkeresztelte, mert így kellett történnie, hogy Jézus magára vállalhassa a Világ bűneit. Tanítványainak megmutatta az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit, a kiválasztottakat átengedte Jézus követésére, mert most már neki beteljesült a küldetése. (Jn 3, 30)

Nem finomkodott, mindenkihez szólt előkészítő küldetése. Heródesnek is szemére vetette bűneit. Sorsa a börtönbe vettetéssel és lefejezésével teljesedett be, vértanú lett. Jézus a legnagyobb tisztelettel emlékezett meg Jánosról.

Az ünnep eredetileg az Egyház nagy ünnepe volt, böjti felkészülési idővel, parancsolt ünneppel, három misével és munkaszünettel. A negyedik század óta sok kápolna, oltár és templom van tiszteletére szentelve. Népszerű szent, a június hónapot róla nevezték el 'Szent Iván havának', védőszentje a Johanita betegápoló lovagrendnek, de sok művészi alkotás is ihletésére született (Shakespeare Szentivánéji álma, Mendelssohn zenéje, stb.). A János keresztnév a leggyakoribb minden nemzetnél.

Nyugaton szokás János napján népünnepet tartani, Szent-János tüzet gyújtani. Ezek eredete a pogány Baldur-ünnepekkel kapcsolatos, akit a napforduló idején különösképpen tiszteltek a pogányok. A kereszténység ezt a szokást a nagy szentnek, az igazság lelki napja előhírnökének tiszteletére áldozza.

Példája:

Az Úr útját készítjük elő - tartsunk bűnbánatot!

Olvasmányok: Jer 1, 4-10; (Zsolt 70, 1-6.15.17); Pét 1, 8-12; (Jn 1, 7; Lk 1, 17); Lk 1, 5-17 (előesti misén)

Iz 49, 1-6; Zsolt 138, 1-3.13-15; ApCsel 13, 22-26; Lk 1, 76; Lk 1, 57-66.80 (ünnepi misén)

Irodalom: B62; C194; F624; II331; M1020; Z1562

SzVU ének: 218