JÁNOS EVANGÉLIUM, 3. fejezet

26 Elmentek Jánoshoz, és azt mondták: "Mester, aki a Jordánon túl nálad volt, s akiről tanúságot tettél, az most szintén keresztel, s az emberek tódulnak hozzá."

27 János így válaszolt: "Az ember semmit sem vallhat a magáénak, hacsak nem a mennyből kapta.

28 Magatok vagytok a tanúim, hogy megvallottam: Nem a Messiás vagyok, hanem csak az előfutára.

29 A menyasszony a vőlegényé. A vőlegény barátja csak ott áll mellette, és szívből örül a vőlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett.

30 Neki növekednie kell, nekem kisebbednem."

31 "Aki felülről jön, az mindenkinek fölötte van. Aki a földről való, az földies és a földi dolgokról beszél. Aki a mennyből jött,

32 azt tanúsítja, amit látott és hallott, de tanúságát nem fogadja el senki.

33 Ám aki elfogadja tanúságát, bizonyítja, hogy Isten igazmondó.

34 Akit ugyanis az Isten küldött, az az Isten szavait közvetíti, mert hisz (Isten) nem méri szűken a Lelket, amikor adja.

35 Az Atya szereti a Fiút, s mindent a kezébe adott.

36 Aki hisz a Fiúban, az örökké él. Aki azonban nem hisz a Fiúban, az nem látja meg az életet, az Isten haragja száll rá."