L. más Márton: Porres Tours-i

SZENT I. MÁRTON pápa Umbriában, Todi városkában született. Jogász és diplomata, diplomata majd pap lett. Megalkuvás nélkül küzdött a császár olyan törekvései ellen, amellyel szeretett volna beavatkozni az egyház tevékenységébe.

649-ben eredményes tevékenysége nyomán pápává választották. A császár előzetes engedélye nélkül szenteltette magát püspökké, és foglalta el a pápai trónt. Ezzel a császár haragját vonta magára. Már ebben az évben zsinatot tartott, ezen elítélték a monotheléta tévedést. Hitvédő volt, emiatt 653-ban II. Konstans császár (641-668) elfogatta, Konstantinápolyba hurcolták. Árulás vádjával halálra ítélték, de a haldokló konstantinápolyi pátriárka közbenjárására a pápagyilkosságtól elálltak és száműzték a Krím-félszigetre, az akkori Kerzoneszoszba (Chersonba).

656. április 13-án halt meg (más forrás szerint 655. szeptember 16-án) az embertelen körülmények következtében. Bár nem szenvedett vértanúhalált, az egyház mégis kezdettől fogva mártírként tiszteli.

Példája:

Kitartás a tanulásban és az elvekben, ez vezet nagy eredményekre!

Olvasmányok: 2Tim 2, 8-13; 3, 10-12; (Zsolt 125, 1-6);Jn 15, 18-21 (v. vértanúk, v. pápák)

Irodalom: Z1499; C471; PK64; F413