L. más Károly: Lwanga

BORROMEO SZENT KÁROLY gazdag család gyermekeként született 1538. október 2-án Aronában. Családja bensőséges vallásos életre tanította, de a kor rút szokása szerint már 7 éves korára a család az Arona-i bencés apátság javadalmasságát szerezte meg neki, 23-éves korában pedig nagybátyja, IV.Piusz pápa bíborossá tette. Fényűző, de okosan mértéktartó életet élt. Családi kapcsolatai igen szerteágazóak voltak kora politikusai, főpapjai és bankárai közt. Károly később ezeket a kapcsolatokat jelentősen ki is használta a vallási megújulás támogatására.

Mikor öccse hirtelen meghalt, váratlanul megtért, pappá szenteltette magát, hogy a család igényeinek megfelelő házasságtól elzárhassa magát. A trienti zsinatnak egyik fő mozgatója lett: közvetített, meggyőzött, nyugtatott. A reformok megvalósításában példamutatóan élen járt, elfoglalta milánói érseki székét, megrendszabályozta városa alaposan szabadossá vált lelki életét. Nem fogadták szívesen, jogtalan beavatkozásnak tartották. Még rá is lőtt az egyik általa feloszlatott szerzetesrend egyik frátere. Ő azonban nem hátrált, látogatta a plébániákat, kolostorokat - cserében megszűntek a papok, apácák és szerzetesek körüli pletykák és botrányok. Új élet alakult körülötte, a nép is megszerette, atyjaként kezdte tisztelni. Legendák kezdtek róla terjedni: jótéteményeiről, kemény böjtjéről, erkölcsi tisztaságáról.

Nem csak törvényekkel és szigorral igyekezett az egyház reformját elősegíteni, hanem a papképzést is szívügyének tekintette. Támogatta a hívek képzését szolgáló “hitiskolákat”, de gondja volt a vezető értelmiség képzésére is a Borromeum egyetem létrehozásával és támogatásával.

1576-77-ben pestisjárvány tört Milánóra, a város vezetői gyorsan menekültek a városból. Károly érsek ellenkezőleg, sietett Milánóba, ott mezítláb, kötéllel a nyakában, nehéz keresztet cipelve engesztelő körmenetet vezetett. Járta a kórházakat, nem csak vigasztalta, de ápolta is a betegeket. Minden pénzét, vagyonát a járvány leküzdésére fordította.

Győzött. Példamutató életét a reformok folytatásával mindannyiunknak példának adta. 1584. november 3-án hunyt el, 1610-ben szentté avatta V. Pál pápa.

Tanulság:

A szent élet biztos eredmény!

Olvasmányok: Róm 12, 3-13; (Zsolt 88, 2-5.21-22.25.27); Jn 10, 11-16 (v. lelkipásztorok)

Irodalom: B119; C393; IV149; M1228; T335; Z1765