MAGYAROK NAGYASSZONYA
Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta a koronát és az országot. Őseink ezt
szent örökségként adták tovább. A katolikus magyarok azóta is Szűz Mária előtt, mint Nagyasszonyuk előtt hódóltak minden időben és helyen.
Az 'asszony' szó még a magyarság pogány korszakában, az alán 'achszin' szóból kerülhetett nyelvünkbe a 8. század táján. Jelentése: úrnő, fejedelemasszony. Később a 'fejedelmi' jelentés elhomályosult, ezért adhatták hozzá a fokozó 'nagy' jelzőt.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérte a nemzeti jellegű Máriatisztelet elismerését. 1896-ban, a milléniumkor XIII. Leó pápa október második vasárnapjára, majd Szent X.
Piusz pápa október 8-ra tette az ünnepet. A Vatikáni zsinat után egy ideig a Magyar Püspöki Kar rendeletére szeptember 12-én ünnepeltük, de 1984 után ismét október 8-ra került.
Magyar Kápolnát kaptunk II. Szilveszter pápától a Szent
Péter-bazilikában, ezt azonban bővítés miatt lebontották. 1980-ban II. János Pál
pápa új kápolnát szentelt ezen a napon a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
Tanuld meg:
Országunk, jövőnk Máriához való hűségünktől függ!
Olvasmányok: Sir 24, 23-31; Gal 4, 4-7; Lk 1, 26-28
Irodalom: B108; C491; IV37; M1483
SzVU énekek: 255,
284, 285,
286, 287,
288, 289,
290, 291,
292, és még sok más Máriáról
szóló.