SZENT LŐRINC diakonus és vértanú augusztus 10.

L. más Lőrinc: Brindisi

SZENT LŐRINC szerpap volt II. Szixtusz pápa szolgálatában. A pápával négy római diakónust tartóztattak le. Lőrinc is köztük volt, de őt a kivégzés elől kiemelték. Próbált ragaszkodni a vértanúsághoz, együtt a pápával és társaival, de neki más sors volt szánva. Az Egyház kincseit követelte tőle a keresztényüldöző Valérián, hogy a Rajna És Duna mentén zsold híján már lázadozó hadsereget megnyugtathassák és a perzsák elleni háborút fedezhessék. Lőrinc az Egyház által gondozott szegényeket vezette a császár helytartója elé.

A császár prefektusának éktelen haragja nyomán Lőrincet rostélyon elevenen megsütötték Rómában, 258. augusztus 10-én. A kínokat ő jókedvűen tűrte. Történetét a 4. században Szent Ambrus milánói püspök írta le.

Sírja a Via Triburtinához közel található Campo Veranon van. Nagy Konstantin ide a San Lorenzo fuori le mura bazilikát építtetett, ez még ma is Róma hét főtemplomának egyike. Lőrinc tisztelete hamar, már a 4. században elterjedt az Egyházban. A latin egyházban hosszú ideig a legtiszteltebb szentek egyike volt. Egyik temploma a pápai könyvtár mellett épült, ezért a könyvek és könyvtárak védőszentjeként is tisztelik.

Példája:

Segíts a szegényeken, ez lesz a Te kincsed!

Olvasmányok: 2Kor 9, 6-10; (Zsolt 111, 1-9; Jn 8, 12); Jn 12, 24-26

Irodalom: B87; C269; F810; III179; M1108; Z1634