SZENT KÁZMÉR 1458-ban született, apja lengyel király volt, anyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Sokszor a játék elől is elhúzódott imádkozni egy csöndes zugba. Ezt még lelki vezetőjének unszolására sem hagyta el, annyira fontosnak tartotta.

A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek magyar királlyá választották volna. Ekkor hadsereg élén vonult Magyarországra. Gyors visszavonulásának oka, hogy Mátyás király tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal, és a pápa is Mátyás javára szólalt fel.. Kázmér ebbe a kalandba csak becsvágyó apja kemény parancsa nyomán keveredett. Hazatérése után az akaratlanul elkövetett hibájáért keményen vezekelt. Bátyja viszont (II. Ulászló) Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt.

Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Mária-tisztelete igen bensőséges volt. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója!

Terjesztette hitét, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget és a Szűz Anyát.

Tüdősorvadásban halt meg fiatalon, 26 évesen, hosszú szenvedés után 1484-ben. A kor orvosai közt volt olyan, aki betegségét bűnös életmóddal javasolta gyógyítani. Határozottan utasította el a javaslatot: “Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét”.

Vilniuszban temették el a székesegyházban. Lengyelország és Litvánia védőszentje.

Példája:

Ne nagyratöréssel, de alázatos céltudatossággal valósítsd meg hivatásodat!

Olvasmányok: Fil 3, 8-14; (Zsolt 14, 2-5; Jn 13, 34); Jn 15, 9-17 (v. szent férfiak)

Irodalom: B30; C79; I230; M896; F304; Z1473