SZENT HIPPOLITUSZ Lyonból érkezett Rómába. Görög műveltsége volt, jelentős irodalmi tevékenységet folytatott.
Presbiter lett, és keményen támadta a tévtanítókat, akik Jézus istenségét tagadták, a Szentháromságot pedig csak egy hármasságnak tartották és nem egy személynek. Támadta Zefirin pápát is és Kallisztusz pápát is. Szigorú felfogása lazának tartotta az egyházi életet. Szívesen magyarázta műveiben a prófétákat. Grúz fordításban fenn maradt az Énekek énekéről írt kommentárja. Egy kis csoport 217-ben ellenpápává választotta.
Ponciánusz pápával együtt 235-ben Szardínia szigetére száműzte Maximinusz császár. Itt Ponciánusz lemondott 235. szeptember 28-án. (Ez az időpont az első pontosan feljegyzett dátum a pápák történetében.)
235-ben hunyt el. Hippolitusz holttestét a Via Tiburtina melletti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Tisztelete a római egyházban már a 4. század elejétől elterjedt.
Példája:
A lelkiismeretünk tévedhet, de mindég rá hallgatva cselekedjünk!