SZENT EDVÁRD hitvalló király okt.13.

SZENT EDVÁRD (EDE) angol király volt, apja Ethelréd angolszász király (978-1016), anyja Emma, I. Richárd Normandiai herceg leánya. Az ország dán megszállása miatt a királyi család Normandiában talált menedéket, Edvárd (Eduárd) is egészen kisgyermekkorától ott is nevelkedett és csak 1042-ben térhetett vissza Angliába, Londonba, amikor a dán uralom magától összeomlott, és a hatalom átvétele fegyveres küzdelem nélkül megtörténhetett. A Normandiai idegen környezet és annak erkölcstelen élete kemény próbára tette a fiatal Edvárdot. A nehézségeket a magánosságnak és a lélek kincseinek keresésével igyekezett kikerülni. Kortársai az udvar angyalának nevezték.

Visszatértekor Winchesterben nagy pompával királlyá koronázták. Igyekezett az ország újjáépítését, a szegénység felszámolását és az egyház szervezését gyorsítani. Sok templom mellett a Westminster-apátság alapítása is az ő nevéhez fűződik. Nagyon példamutatóan és alázatosan élt. Feleségével, Edithával szerető testvérként éltek együtt, minden erejükkel a másik megszentelésén fáradoztak. Együtt segítették a rászorulókat, maga Edvárd személyesen is gondozta a szegényeket.

Nagyon szeretett volna IX. Leó pápa uralkodása alatt Rómába látogatni, de ezt a politikai helyzet nem tette lehetővé. Követségek és ajándékok küldésével fejezte ki ezért ragaszkodását és tiszteletét.

1066. január 5-én halt meg, alattvalói már ekkor szentként tisztelték. Sírjánál csodák történtek. A csodák miatt, utóda Hódító Vilmos a hamvait díszes arany- és ezüst koporsóba foglalta hamvait. Teste 36 év multán, amikor felnyitották koporsóját, teljesen épp volt sírjában. Ettől kezdve már nemzeti szentjükként tisztelték az angolok. 1161. február 7-én III. Sándor pápa az egész egyházra kiterjesztette tiszteletét. Testét 1163. október 13-án hatalmas pompával vitték át az általa újjáépített Westminsteri apátság templomába, és azóta is ott nyugszik. Ő volt az utolsó angolszász király.

Imaszándék:

A szegénység ellen mindenkinek meg kell tenni a magáét…

(Pihenj is!)

Olvasmányok: szent férfiak.

Irodalom: B110; C371; IV55; M1187