SZENT FÁBIÁNT 236-ban választották Róma és az Egyház püspökévé, egy aránylag békés korszakban (Maximinusz császár halála után). Megszervezte a római egyházszervezetet, a szegénygondozást, hét diakonus közt osztva szét a területet. Jegyzői hivatalt (ma kancellária) állított fel, elrendelte a vértanúakták összegyűjtését. Rendezte a temetőket, föléjük kápolnát építve. Hazahozatta Szent Ponciánusz és Hippolitusz holttestét.

A Décius-féle üldözés idején, 250-ben szenvedett vértanúságot, az új terror első áldozatai közt volt, amint Szent Ciprián írja. A kegyetlen börtönbánásmódba pusztult bele.

A Callixtus katakombában temették el.

Példája:

Segíts a rászorulókon, tehetséged szerint.

Olvasmányok: Pét 5, 1-4; (Zs 39, 2-10); Jn 21, 15-17 (v. vértanúk, v. pápák)

Irodalom: C461; I79; M845; P28