PÜNKÖSD

Húsvét után az ötvenedik napon, Pünkösd napján történt meg a Szentlélek eljövetele (ApCsel 2, 1-41). Ezzel megkezdődött az Egyház nyilvános szereplése, az eddig bátortalanul megbúvó apostolok megkezdték a nyilvános működést, bátran álltak a tömeg elé, tömegeket térítettek meg.

Ókeresztény szokás szerint keleten és nyugaton egyaránt Pünkösdöt a Húsvét és a húsvéti idő megkoronázásaként ünnepelték. Egy időben törekedtek a Húsvéttól független ünneppé tenni, de a II. Vatikáni zsinat után a Liturgikus reform ismét összekapcsolta Húsvéttal, annak beteljesedését látja Pünkösdben. Most ér véget a Húsvéti időszak.

A keleti egyházban Pünkösd vigíliáján emlékeznek meg az összes elhunytról.

Gondolat:

“Jöjj, Szentlélek Úristen!” Imádkozd gyakran!

Olvasmányok: Ter 11, 1-9 vagy Kiv 19, 3-8.16-20 vagy Ez 37, 1-14 vagy Joel 3, 1-5; Róm 8, 22-27; Jn 7, 37-39 (vigília)

ApCsel 2, 1-11; 1Kor 12, 3-7.12-13 vagy Róm 8, 8-17; Jn 20, 19-23 vagy Jn 14, 15-16.23-26 (mise)

Irodalom: F519; LL214; BT1126

SzVU énekek Pünkösdre: 97 98 99 100 101 102 103 259 260