NAGYCSÜTÖRTÖK

NAGYCSÜTÖRTÖK a Nagyhéten, a Szent Háromnap első napja.

Nagycsütörtökön van az ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek.

A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres.

Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól. Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik.

A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött.

Olvasmányok: Iz 61, 1-9; Jel 1, 5-8; Lk 4, 16-21 (Krizmaszentelés)

Kiv 12, 1-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13, 1-15 (Esti mise)

Nagyheti SzVU énekek: 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86