A RÓMAI EGYHÁZ ELSŐ SZENT VÉRTANÚI

Üldözték őket több oldalról is. A zsinagóga, Saul, dühtől lihegve hurcolta meg őket. Róma is csak alkalmat várt az üldözésre. Tíz nagy és sok helyi egyházüldözés választotta a keresztényeket bűnbakul.

A 64-es római tűzvész után Néró császár egyházüldözésének sok hívő lett áldozata. A kegyetlen kínokról a pogány Tacitusz is ír az Annaleseiben (15, 44), és Kelemen Római püspök is tanúskodik róla a korintusiakhoz írt levelében (5-6. fejezet).

Nem lehet felsorolni az életükkel tanúskodók számát; azok számát, akik a vértanúk példájára üldözőkből megtértek; azok számát, akik meg sem voltak keresztelve, de a vér, vagy vágykeresztség részesei lettek. Az első, névtelen vértanúéké ez a nap.

Gondolat:

Az életeddel tanúskodj hitedről,

élj példamutatóan, Isten gyermekéhez méltóan!

Olvasmányok: Róm 8, 31-39; (Zsolt 123, 2-8; Mt 5, 10); Mt 24, 4-13 (v. vértanúk)

Irodalom: F630; C479; Z1585