SZENT ANNA, a Boldogságos Szűz Mária édesanyja

A 2. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit: Annát és Joakimot. Ez az úgy nevezett Jakab-ősevangélium elbeszéli, hogy mivel nem volt gyermeke, egy férfi megakadályozta Anna férjét, Joakimot az áldozat bemutatásában. A szégyentől Joakim visszavonult. Imával, jótékonykodással, böjttel kérték Istent a gyalázatuk elvételére.

Sok könny, keserűség és várakozás után született meg gyermekük, Mária. A várva várt gyermeket hároméves korában a templom szolgálatára ajánlották fel. Szent Joakim tekintélyes idős korban hunyt el, Szent Anna és Szűz Mária karjaiban. Anna a hagyomány szerint ismét férjhez ment és további gyermekei is születtek.

Szent Annát keleten már a 4. századtól tisztelték, nyugaton pedig a 10. században kezdett kialakulni kultusza. 500-ban Konstantinápolyban ugyanis templomot épített tiszteletére Jusztinian császár, de XIII. Gergely pápa tette általánossá 1584-ben az ünnepet. Szent Anna a bányászok, hajósok, anyák, szülő anyák védőszentje. Szent Anna Szent Joakimmal együtt a házastársak védőszentje és segítője.

Veszprémben Szent Anna, az egyházmegye védőszentje - ezt a napot ünnepi ranggal ülik meg.

Példája:

Az Isten iránti végtelen szeretet adta Máriát és Jézust a világnak!

Olvasmányok: Sir 44, 1.10-15; (Zsolt 131, 11.13-14.17-18; Lk 2, 25); Mt 13, 16-17

Irodalom: B82; BL68; C482; F726; III113; M1085; Z1614

SzVU ének: 214