Álmodik a múlt

Fájdalommal tudatom...

A tisztelt Olvasó nyilván javítani akarna a címben megkezdett mondaton, valahogy így: Fájdalommal tudatjuk, hogy... és lenne itt egy név, egy dátum is, hiszen ha egy mondat így kezdődik, akkor az biztosan valakinek a haláláról tudósít. Én is effélét szeretnék elmondani, de még nem a halálról és nem valakiről, hanem valami szépről szólnék, amit láttam, de az, amit láttam, erősen pusztul. A gömöri Pelsőcről szólnék, annak középkori templomáról, freskóiról és egy sírkőről.

Pelsőc volt a Bebek család központja. A régi város - ma nagyközség - a Sajó és a Csetnek patak találkozásánál fekszik, a Kassára vezető főút mentén, a murányi vasút kiindulópontjában. Pelsőc 1328-ban megkapta Korpona város kiváltságait és a vásártartás jogát. A család nemzetségi temploma - ma református templom - Mária és Szent György tiszteletére a XIV. század első felében épült. A templom külső, déli falán a két szent magyar király álló alakjának alig látható freskóképe fogadja az érkezőt. A királyi udvarban magas tisztségeket betöltő Bebekek készíttethették a XIV. század második felében.

Ezt írja Nagy Iván a Pelsőczi Bebek-családról: "Ott, hol a történelem hiteles adatai megszakadnak, rendesen - úgy nemzetek eredeténél, mint egyes családoknál - a mese világa kezdődik. Régi nemzékrend-szerkesztőink nem elégedvén meg a történeti valóság netovábbjával, hogy minél távolabbról, az ős-időkből szakadatlanul szőhessék családfáikat, okadatlan névkapcsolások hosszú során Róma, Hellász, Babylon vagy épen a Paradicsomból származtaták ki a törzs atyát. A Bebek családnak is akadt ily genealogusa, ki Ádámtól izről izre egy sereg római vezéren át a római birodalomból vezeti be hazánkba e családot."

Azt tudjuk, hogy a családnak több híres tagja volt. Csak néhányat említünk meg. Bebek István 1360-69 között volt Nagy Lajos király országbírója, Bebek Imre 1379-82 között horvát-dalmát bán, 1387-92-ben országbíró, 1392-93-ban erdélyi vajda, Bebek Detre 1389-92 közt horvát-szlavón bán, majd 1397-1402 között nádor. Bebek László, aki a királyné tárnokmestere volt, a templom északi oldalához gótikus sírkápolnát építtetett, amely ma is őrzi az 1401-ben készült sírkövét.

A templomban látható, az 1370-80 között készült falképek feltárása 1977-78-ban ugyan elkezdődött, de aztán abbamaradt. Ezért ma csak az Utolsó vacsora és a Keresztrefeszítés látható. E képek igen kiváló festő munkái. "A sokalakos drámai Keresztrefeszítés-kompozíción repdeső angyalok fogják fel a Krisztus sebeiből kifolyó vért a kék háttér előtt. Megjelenik az Ecclesia és a Synagóga, vagyis az Új- és az Ószövetség allegóriája is, majd a két szélen a két lator felfeszített alakja. Mária ájuló alakját két asszony tartja fel a kép bal oldalán. A jobb oldalon a fiatal Szent János apostol fájdalmas alakja kiemelt helyet kap." (Prokopp Mária)

Ki az, aki itt, e képek láttán ne hallaná az Ómagyar Mária-siralom - és minden fiát vesztett anya - fájdalmas panaszát: Valék siralm-tudatlan, Siralmul epedek, Búval aszok, epedek... S ki az, aki a pusztuló képek láttán ne szomorodna el?

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu