Pázmány Péter-emlékülés Pozsonyban

Halálának 370. évfordulója alkalmából Pozsonyban megemlékeztek Pázmány Péter egykori esztergomi érsekről, aki 1616-1637 között vezette a főegyházmegyét, amelynek egykori területének nagyobbik része a mai Szlovákiához tartozik. A Szentháromság-templom melletti Quo Vadis pasztorációs központ adott helyet a konferenciának.

Pázmány Péter mellkeresztje - magyar ötvösmunka, 1636

Esztergom 1543-as török általi elfoglalása után Nagyszombat lett ugyan az érsekség központja, de a XVII. század elején az érsekek inkább Pozsonyban, az akkori fővárosban laktak. Ma is megcsodálható a Batthyány József által épített érseki palota, a nyári rezidencia, a középkori vár és nem utolsósorban a gyönyörű gótikus dóm. Nyomon követhető a koronázási menet, hiszen azt pici koronás kövek jelzik városszerte. Itt látható a középkori Krisztus Teste Társulat háza is, valamint a pozsonyi káptalani ház.

Pázmány Péter címere - magyar hímzés Pázmány miseruhájáról

Leginkább Pozsonyban tartózkodott Pázmány is, innen irányította a magyar egyház hajóját. Halála is ebben a városban következett be, és itt, a Szent Márton-székesegyház altemplomában helyezték földi nyugalomra. Később mégis elfelejtkeztek temetkezési helyéről, amelyet 1854-ben fedeztek fel.

A konferenciát Herdics György apát, a Remény című katolikus hetilap főszerkesztője nyitotta meg, méltatva Pázmány Péter jelentőségét. Szuromi Szabolcs Anzelm teológiai tanár előadása a Pázmány által összehívott zsinatok jelentőségéről és tekintélyéről, illetve az azokon megjelent főpapokról szólt. Beke Margit, az esztergom-budapesti érsekség egyháztörténeti bizottságának elnöke - magyar részről szervezője a konferenciának - a Pázmány Péter érseksége alatt történt egyházlátogatási jegyzőkönyvek érdekességeit ismertette. Az érsek ekkor főesperesei útján látogatta egyházmegyéjét, amelynek egy része török uralom alatt állt, másik része Bocskai és Bethlen Gábor hadainak szomorú sorsában osztozott, a katolicizmus pedig a reformációval szemben visszaszorulóban volt. Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum művészettörténésze Pázmány Péter esztergomi tárgyi emlékeiről tartott előadást. A festmények, a metszetek, az oltár, a mellkereszt, a miseruha és más tárgyak bemutatása jól érzékeltették a kort, amelyben létrejöttek. Ezek közül kiemelkedik Szelepchényi György értékes és hiteles metszete Pázmányról, hiszen ő maga később utóda lett az érseki székben. Novák Veronika levéltárigazgató a vágsellyei kúriáról szólt az érsek levelezései alapján. Ennek értelmében bizonyítható, hogy az érsek sokat tartózkodott Sellyén, és az építkezésen rajta tartotta szemét, és sok esetben konkrét tanácsokat adott. Halko József pozsonyi teológiai tanár bemutatta a Szent Márton-székesegyházban lévő Pázmány-síremléket. Részletesen kifejtette ennek rokonságát az esztergomi bazilikában lévő Pázmány-szoborral. A konferencia nagyszámú hallgatóság mellett zajlott, a záró szentmise főcelebránsa Orosch János püspök volt. A püspök szentbeszéde méltó befejezését jelentette a Pázmány Péter-emlékülésnek. A szentmise végén megkoszorúzták Pázmány Péter síremlékét.

b- -t

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu