Halmai Tamás

Tenger

Szent, aki boldog, boldog, aki sír;

mert várja - akkor is, ha gyönge még

a világ arany szegélyét elérni

és megszólalni mennyből való nyelven -

csészényi kézben a kávényi csésze

díszes derűje, forró misztikája

s mint kivilágított tenger, az arcod.

Számbavétel

A szenvedélyek sáros öröme,

a tiszta gyönyör oltalmas hiánya,

a napfény Lipcsében vagy Tübingenben,

az ölelések és az olvasások,

az elengedett gondolat, a hit

s az isteni tudás, a szeretet -

ítélet után, irgalom előtt.

Regula

Fényeket írni, mint a napfelkelte,

aranyba vonni a gyanútlan rózsát,

egyetlen fűszál üdvtörténetét

csodálni s kövek sorstalan nyugalmát,

ragyogni némán, mint a déli méz,

megannyi testbe menekülő lélek,

elhelyezkedni a színaranykorban.

Credo

Báthori Csabának

Isten és Isten között lenni úton,

alkalom szólni és szeretni hely

a világosság rétegei közt

a sötét sáv, ahol az élő alszik,

a vak mező, ahol az alvó olvas,

s már nem választja el a fényt a fénytől,

az imádságot az irodalomtól.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu