Uj Ember

2007.10.21
LXIII. évf. 42. (3088.)

Október 23.
nemzeti
ünnep

Főoldal
Címlap
Erősödik a hitünk, ha továbbadjuk
Missziós vasárnap
A missziós tevékenység megújítása
XVI. Benedek pápa missziós világnapi üzenete
Nyugodtan nézhetünk a tükörbe?
Tudományos konferencia Szent Erzsébetről és a szeretetszolgálatról
A múlt erős gyökér...
Lelkiség
Szüntelenül imádkozni
Szentírás-magyarázat
Egy gyermek bizalmával
Homíliavázlat
Történelmi távlatok
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Lehetséges-e a hanyatlás elkerülése?
A "szingli társadalom" és a magyar valóság
Isten kezében...
A magyar "máltaiak" segítsége a közel-keleti krízishelyzetben
Élő egyház
"Ha nem szólnak a dobok..."
A világmisszió országos ünnepe
Isten álma rólam
Konferencia szerzetesi közösségeknek
A megénekelt csend
Nemzetközi kórustalálkozó Polgáron
Fórum
Könyvespolcra
Megérteni a hitet, hinni a megértésben
Vallomás egy könyvről
Tűnődés a hétről
Kockák
Az Olvasó írja
Katolikus közösségi ház épül Horton
Fórum
Küldöttek vagyunk...
Érsek, adományozó, diplomata
Kiállítás Kada érsekről Esztergomban
"Liliom és rózsa" - vándorkiállítás Budakeszin
Fatima - Soroksáron
Fórum
Magyarország missziós terület...
Reform helyett káosz és konfliktusok
A "lehetetlen ügyek" védőszentje
Hatvanéves a Szent Rita-plébánia
Az ifjúság nevelésére helyezem a hangsúlyt
Beszélgetés Kolozsvár új főplébánosával
Fórum
Az egyház 1956 után
Élet az állampárt növekvő árnyékában
Modern volt, de nem modernista
Megjelent az első Prohászka-monográfia
Ifjúság
Örömben és bánatban is...
A Regina Pacis közösség tizennégy éve hazánkban
Kontakt
Hangulatjelentés
Nyitottság
REJTVÉNY
CSIGAVONAL
Kultúra
Egy varázslatos különc
Friedensreich Hundertwasser művészete
Tenger
Kispapok 1956-ban
Halk szavú tanúk dokumentumfilmje
Tíz mondat Cziráki Lajosról
Őszi reneszánsz
Paletta
Fórum
Ablak egy másik világra
Pétervári hálaadás
Pázmány Péter-emlékülés Pozsonyban
Mozaik
Szent Orsolya
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
Emléktábla a bátraknak
Fájdalommal tudatom...
Álmodik a múlt
Akvarellel evangelizál
Ikafalvi Farkas Béla kiállítása Kaposváron
Virágzó dísz a temetőben
A krizantém

 

Az ifjúság nevelésére helyezem a hangsúlyt

Beszélgetés Kolozsvár új főplébánosával

Kolozsvár új főplébánosa, Kovács Sándor - aki korábban hosszú ideig Székelyudvarhelyen teljesített szolgálatot - meglehetősen viharos körülmények között került idén nyáron Kolozsvárra, Erdély "fővárosába", hiszen elődje, Czirják Árpád nyugdíjaztatása állandó téma volt a sajtóban és a közéletben.

- A nyár valóban viharos volt, engem is rendkívül befolyásolt, ami Kolozsváron történt, a mindennapi nyugalmamat is felkavarta. Azt is éreztem, hogy a cikkek közvetett módon az új főesperest is támadják. Én viszont mindig tudtam, hogy engedelmeskednem kell püspökömnek. Papi életem mottójául pedig azt választottam: "Magnificat", azaz "Magasztalja lelkem az Urat", ezért az első kolozsvári szentmisémen is azt hangsúlyoztam, a Szűzanya életprogramját szeretném követni. Szolgálni akarok és szeretni. Ha a pap imádkozik és tanul, akkor mindig át tudja adni a híveinek azt, amit Krisztustól kapott. Ez a lelkület pedig minden egyházközségben fontos.

Hogyan fogadták a hívek, menynyire ragadt át rájuk a sajtó egy része által gerjesztett hisztéria?

- A sajtóban kevesen nyilatkoztak, a híveket nem tudták meggyőzni, ők az új plébános mellé álltak. Már az első pillanatban éreztem azt, hogy elfogadnak, és lelkileg kiváltképpen mellettem állnak.

Udvarhelyen virágzó egyházközséget hagyott hátra. Kolozsváron milyen tervei vannak?

- Előző állomáshelyemen is szívügyem volt az ifjúság, a fiatalok felkarolása, az egyházi óvodától a XII. osztályig, amit sikerült megvalósítanom, és szép eredménye is volt. Itt is ezt tartom kiemelt feladatomnak, a fiatalság nevelését, hiszen keresztény nevelés nélkül nincs kereszténység. Ezért szeretnék már a jövő ősztől egy katolikus óvodát beindítani a városban.

Kolozsváron ugyanakkor nagy anyagi vagyonnal is rendelkezik az egyház, számos értékes központi ingatlan bérleti díja gyarapítja a bevételt, nem beszélve a főesperes úr elődje által beindított egyházi vállalkozásokról, szállodáról, vendéglőről. Hogyan látja összeegyeztethetőnek az egyház e kétfajta - lelki és anyagi - tevékenységét?

- Okosan és megfontoltan kell az anyagi javakkal bánni. Kolozsvár a múltban is fontos támogatója volt az egyházmegye nehéz helyzetben levő plébániáinak, ennek pedig a jövőben is így kell lennie. Ha Kolozsváron adottak ezek a lehetőségek, akkor ennek előnyeit az egész egyházmegyének élveznie kell. De sohasem szabad összetéveszteni a kettőt, az anyagiakat a lelkiekkel, elsődleges célunk mindig is a lelkek gondozása volt, és az is marad.

Czirják Árpád évtizedeken keresztül szolgált Kolozsváron, mígnem szinte egyik napról a másikra nyugdíjazták. Ön felkészült-e arra, hogy esetleg áthelyezik?

- Igen, felkészültem, és akkor továbbmegyek. Számomra soha nem jelentett meglepetést az áthelyezés, még az sem, hogy Udvarhelyről 23 évnyi papi szolgálat után szólított el a főpásztor. Papi életemben mindig szem előtt tartottam, hogy nem vagyok helyhez kötve.

Lukács János

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu