Reform helyett káosz és konfliktusok

A Magyar Bioetikai Társaság 17. nemzetközi konferenciája idén a tudományos eredmények alkalmazásának etikai korlátait járta körül.

A szeptember 24-től 26-ig zajló fórum védnökei - Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora; Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem (SOTE) Magatartástudományi Intézetének igazgatója - közül Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója előadást is tartott Etikai dilemmák a betegellátásban az "egészségügyi reform" következtében címmel. A legfőbb prioritások: a beteg jólléte, autonómiája és a társadalmi igazságosság elve. A gazdasági lehetőségek és a tudományos fejlődés között szakadék nyílt, nem lehet ma már minden betegnek megadni a legmagasabb szintű gyógyítást, ezért a hozzáférhetőséget meg kell határozni. Az egészségügyi rendszer szerkezetében rejlő problémák megoldásának szükséges lépéseiként Velkey György a következőket jelölte meg: a párhuzamosságok és a rossz kihasználtságú osztályok megszüntetése; a ritka betegségek számára nagy esetszámú korszerű centrumok és rehabilitációs központok létrehozása; a megyei kis osztályok átalakítása nappali kórházzá, valamint a tudományos oktatási rendszer biztosítása lennének. Ehelyett azonban a mostani, reformnak nevezett változtatások nem kezdik ezeket sorra venni, sőt nem teremtenek igazságosságosabb elosztást, és az ellátás anomáliáit is csak növelik. Kaotikus a "súlyponti kórházi rendszer", a finanszírozás (az előző év 95 százalékos teljesítményében kijelölt) maximalizáltsága és az adott osztály egy időben működtethető korlátozott ágyszáma: mindennapos konfliktushelyzetek adódnak ebből. Például olyan súlyponti kórházba (vidékre) kell küldeni a rendelet szerint a hozzájuk jelentkező súlyos epilepsziás gyermeket, amely nincs az ellátására felkészülve, majd onnan továbbküldik olyan alárendelt területi kórházba, amely elvállalja az esetet. Mivel ilyen hely nincs, újra hozzájuk fordulnak a szülők, s ők elkezdik a gyógyítást, pedig területileg nem tartozik oda a kis beteg - ezenfelül a volumenkorlát miatt is kifizetetlen maradhat a kezelés. A diakónia, a cselekvő szeretet alapján is láncszemmé válnak a diktatórikus gépezetben, "falaznak" a rossz rendszernek. Jelenleg nem biztosított a gyermekpulmonológiai, a gyermekpszichiátriai, a koraszülött intenzív ellátás, valamint a budai oldal gyermekszakorvoslása. Az OEP-finanszírozás a tízszázalékos létszámleépítés és az igen alacsony fizetések mellett is csak a bérköltséget fedezi. Mindezek az etikai krízist tovább mélyítik, kihatnak az orvos-beteg kapcsolatra, a bizalomra, amely nélkül lehetetlen az orvoslás.

Jávor András (a SOTE Egészségügyi Informatikai Intézetének igazgatója) az informatikai túlburjánzást elemezte. A mai gyakorlatban az orvost olyan adminisztrációs munkára kötelezik, amely miatt harmadannyi idő jut a beteggel való foglalkozásra. A világon egyedülállóan bonyolult hazai előírások értelmetlenül "fölöslegesen" kért adatai a betegek személyiségi jogait, az orvosi titoktartást is veszélyeztetik; a hivatalnokrendszer résein kikerülő adatok - melyekre vadásznak egyes érdekeltségek, biztosítótársaságok - kiszolgáltatottá tehetik az embereket.

Nováky Erzsébet (a Corvinus Egyetem tanára) a jövőkutatás új szemléletét hangsúlyozta, amely a folyamatok, a lehetséges cselekedetek és a kisebb változások (káosz- és evolúcióelméleti) variációinak a nem szakmai észrevételekkel együtt történő elemzésével alakít jövő-forgatókönyveket. Minél kaotikusabb egy elem, annál könnyebb kisebb változtatással befolyásolni, így például a hazai társadalmi helyzetet vizsgálva erősen kaotikusnak (időben rendkívül instabilnak) bizonyult a keringési betegségben meghaltak száma - ezen viszonylag könnyen lehetne javítani az előbbiek szerint. Az egyetemisták körében végzett felmérés lehangoló: számukra az anyagi jólét fontosabb, mint az elvégzett munka öröme; valamint kevésbé fontos az értékranglistájukon a szavahihetőség, a felelősségteljesség, a bátorság-gerincesség.

Varga József (az IMSYS Kft. ügyvezető igazgatója) szerint a szakértői munka - környezeti hatástanulmányok létesítmények építési engedélyeztetésekor, független szakvéleményezéskor - a különböző mérnöki, biológusi, orvosi, matematikai, geológusi szakmák szabályait pontosan betartva, a megbízó (a beruházó vagy a tiltakozó lakosság) érdekeitől teljesen elvonatkoztatva lehet csak etikus. Az üzemeltetés engedélyekben meghatározott normáinak betartatása pedig a civil szervezetek, az érdekvédelem feladata.

Hallhattunk még előadásokat az atomkori dilemmákról, a tudományos munka - az őssejtkutatások, energetikai fejlesztések - etikai vonatkozásairól, a közgazdasági szemléletváltás és környezetvédelem szükségszerűségéről.

Plichta Adrien

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu