Nyugodtan nézhetünk a tükörbe?

Tudományos konferencia Szent Erzsébetről és a szeretetszolgálatról

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Kara a Szent Erzsébet-év alkalmából konferenciát rendezett október 12-én Budapesten, a kar épületének dísztermében. Az előadók Árpád-házi Szent Erzsébet személyéből kiindulva elmélkedtek a szentség lényegéről, valamint élete és tettei alapján a magyarországi szegénységpolitika, egészségügy, valamint a karitatív szolgálatok, intézmények múltjáról és jelenéről.

Beer Miklós,a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egészségügyi bizottságának elnöke az önzetlen önkéntesség fontosságáról és az egyházi életben való jelentőségéről (illetve hiányáról) beszélt. A püspök, valamint későbbi előadásában Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta, hogy az egyház lényegéhez tartozik a szeretetszolgálat, a karitász, és ennek társadalmi szintű érvényesítése napjainkban egyre sürgetőbb feladat, amely nem hanyagolható el az egyház más - hasonlóan fontos - feladatai mellett.

A PPKE Jog- és Államtudományi Karának tudományos igényű konferenciáján elhangzott, hogy az Árpád-házi szent életműve jogi megközelítésből is figyelemre méltó.

Ez utóbbi szempontról Zlinszky János professor emeritus beszélt előadásában, a középkortól napjainkig áttkintve a magyar állam "szegénységpolitikáját" - Szent István Intelmeitől kezdve, az Aranybullán és a Hármaskönyvön át a mai magyar Alkotmányig -, valamint a legfőbb egészségügyi vonatkozású intézkedéseket is. Elsősorban azokat a passzusokat említette az ősi joganyagból, amelyek tiltják a szegénységben lévők nyomorgatását. "Nem biztos, hogy nyugodtan nézhetünk a tükörbe, ha ebből a szempontból tekintünk a mai társadalmi-politikai jelenségekre" - tette hozzá a professzor. - Ugyanakkor a magyar Alkotmány szociális vonatkozásait nézve az egyik legmodernebb Európában: eszerint az egészséges életfeltételeket közterhekből kell biztosítani. A társadalmi-poltikai gyakorlatot bírálva azonban rámutatott, hogy hazánkban tizenhat évi jogállami fejlődés után a társadalom nem nyújtja az Alkotmányban előírt szociális biztonságot, a létminimum biztosításának társadalmi kötelezettségét nem teljesíti. Ezek a kérdések megoldatlanok. A "létminimum" például nincs is meghatározva, jelezve a szegénységpolitika máig megoldatlan kérdéseit. Lehet azzal érvelni, hogy nincs pénz - mondta a jogászprofesszor -, de ez csak akkor jogos, ha másra sincs. És ez vonatkozik a szegénység mellett a családpolitikára is.

Szent Erzsébet igen jelentős hatással volt az európai szegényügyre, a betegellátásra, személyisége, élete pedig minden emberhez szóló, személyes példa. Persze nem könnyű a szent nyomába lép ni - folytatta a gondolatmenetet Zlinszky János - ahhoz ugyanis, hogy valóban segíteni tudjunk a beteg, a rászoruló, a nyomorúságban szenvedő emberen, mellé kell állnunk, az ő szintjére, és ez bizony pozícióvesztéssel, életformánk változásával, esetleg feladásával jár együtt - csak így lehet keresztényi, jézusi a szeretetszolgálatunk: másképp nem megy.

Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu