Uj Ember

2007.09.30
LXIII. évf. 39. (3085.)

Városmissziós
különszám!

Főoldal
Címlap
Reményt kaptunk a jövőhöz...
Lezárult a budapesti városmisszió
Amit az egyház kínál...
Főpásztorok kerekasztal-beszélgetése
Krisztussal a cigányok szolgálatában
Pekingi püspökszentelések
Nincs vége...
Lelkiség
Amíg nem késő...
Szentírás-magyarázat
A dúsgazdag és a koldus Lázár
Homíliavázlat
"Tisztítsd meg, Uram, szívemet és ajkamat!"
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Eszméljünk!
- Városmisszió, 2007 -
Missziós mérleg
Sajtótájékoztató a Duna-palotában
Pozitív, sőt biztató...
Ruini bíboros értékelése budapesti tapasztalatairól
Morzsák a misszióból
Élő egyház
Iskolák nehéz helyzetben
Szombathelyi egyházmegye: oktatás, szerkezeti átalakítás
Építő ősök nyomában Gyimesfelsőlokon
Berszán Lajos Magyar Örökség-díjas
Kevesebb tanár, több diák
Az oktatás helyzete a győri egyházmegyében
"Menjetek és hirdessétek..."
Egyházközségi kommunikációfelelősök találkozója Nyíregyházán
Az ébredés ára
Karizmatikus találkozó Kaposvárott
Pro Urbe Budapest-díjat az önkénteseknek!
Élő egyház
A reménység embere
Fórum
Különleges kegyelemként tekintette hivatását
Egy kidőlt faóriás emlékezete
Tűnődés a hétről
Az Olvasó írja
Emlékezés Piusz pápára
Fórum
Remény a városban
Szentmise a Gellért-hegyen
"A Madonna vezette a kezemet..."
A pápák fotósa Budapesten
Elbocsátott vadak...
Misszió a város szélén
Balczó András a boldogságról
Bíboros a Moszkva téren
Fórum
Tanúság Krisztus derűjéről
Huszonöt éve nyílt meg a vak gyerekek otthona
Zágráb az európai egyetemistákért
Fórum
Hívom és küldöm a családokat
Októberben, Szent Erzsébet évében
A Biblia napja és éve
Közelebb kerülni a Szentíráshoz
Száz év a bölcsesség derűs kikötőjében
Ifjúság
Pillanatképek a városmisszióról
Isten patikája
Zenék, arcok, angyalok
Merre tovább? - élet a városmisszión túl
Történetek a csodáról
A bizalom csodát tesz
REJTVÉNY
Lóugrás
Programajánló
Nagymarosi ifjúsági találkozó
Kultúra
"Hitetlen vagyok, vergődő magány"
Ötven éve hunyt el Szabó Lőrinc
"Föl-földobott kő"
Száz éve született Radványi Géza filmrendező
incognito
Nem a szöveg a fontos
Hazatért...
Polcz Alaine halálára
Fórum
Egy szemlélődő mosoly a világ szívéből...
Szent Erzsébet csodája Teréz anya nővéreinek rigai házában
Gyermekrajzok nyelvén Szent Erzsébetről
Kiállítás Hatvanban
Szent Márton püspök Liechtensteinben
Mozaik
Szent Jeromos
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
Fényképek tükrében
World Press Photo - 2007
Szent Mihályra alig gondoltam...
Álmodik a múlt
Ügyetlen mókus

 

Hívom és küldöm a családokat

Októberben, Szent Erzsébet évében


Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes- és paptestvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltok!

Október: Szent Erzsébet áttetsző tisztasága és termékeny anyasága.

Szent Erzsébet önként, teljes természetességgel volt tiszta, nem a kényszer és előírások hatására. Ugyanilyen természetességgel vállalta gyermekeit. A tisztaság nem az önmegtartóztatás erénye, hanem az énen való uralkodás eszköze. Az a sok nem, amelyre az egyház anyai gondoskodással ösztönöz bennünket, valójában igen az életre, igen az örömre. Így élheti meg a személy saját öszszes dimenzióját: az apaságot, az anyaságot, a tiszta és termékeny életet.

Ha az embereket megkérdeznénk: mit jelent számukra a tisztaság, valószínűleg változatos válaszokat kapnánk. A magyar nyelvben ennek a szónak sok jelentése van, beszélünk tiszta időről, tiszta ruháról, tiszta vízről, de mondjuk azt is, hogy valaki tiszta őrült, tisztára megbolondult, vagy éppen tisztára belebolondult valakibe. Kicsit ritkábban van szó a tiszta emberről, talán, mert nehéz megmondani, mit is jelent az ember tisztasága. Ha pedig azt kérdeznénk, hogy fontosnak, értékesnek tartják-e a tisztaságot, akkor bizonyára a nagy többség igenlő választ adna. Csak akkor bizonytalanodnának el, amikor az erkölcsi tisztaság kerülne szóba, különösen a "tisztán élni, tisztán szeretni" elve, ezt ugyanis a széles társadalom nem tekinti értéknek sem a házasságra készülve, sem a házasságban, sem pedig azok esetében, akik nem házasságban élnek. Ebben az értelemben a tisztaság már régóta a "lekacagott" szavak közé tartozik, sőt, a tisztátalanság dicsekvés tárgya, különböző formái védettek, ajánlottak. "Fecseg a felszín, hallgat a mély", a költőnek ez az állítása a tisztaságra vonatkoztatva is igaz: míg a felszínen harsány módon van jelen a tisztátalanság, a hallgató mélyben találkozunk fiatalokkal, akik derűs nagyvonalúsággal, tiszta élettel készülnek állapotbeli hivatásukra, találkozunk jegyespárokkal, akik az ősi elvet vallva állnak oltár elé: "Tisztán az oltárig, hűségesen a sírig." Találkozunk a tisztaság hűségében megélt házasságokkal, ragyogó tisztaságot sugárzó szerzetesi és papi életekkel.

Mit jelent a te számodra a tisztaság? Idézzetek fel példákat a tisztán megélt életállapotokra! Miért ódzkodik a mai ember a tisztaságtól?


A tisztaság nemcsak "lekacagott", hanem félreértett szó is. Ahol nem becsülik a tisztaságot, ott kevés becsülete van az elkötelezett életnek, legyen az bármilyen életállapot, házasság, szerzetesség vagy papság. Ami ugyanis tiszta, az annak is látszik, ami. Tisztaság szavunk a teljességet, az épséget jelenti. Ha a víz tiszta, akkor az teljeséggel víz, nincs benne semmi egészségre ártalmas. Ha a jegyespár tisztán készül a házasságra, akkor párkapcsolatuk ép, egészségesen formálódik, vagyis kapcsolatuk arányosan alakul testi, lelki, szellemi síkon. A tisztaság "lelkierőt jelent, amely képes arra, hogy megvédje a szerelmet a féktelen önzés és gyönyörkeresés veszedelmeitől, és előrelendítse a maga beteljesedése felé", (FC 33) olyan erény, amely kiteljesíti a személy nemiségét és megvédelmezi azt minden meghamisítástól és leszűkítéstől. Így ad alapot a tisztaság az elkötelezettségre.

A fentiek fényében világos, hogy olyan tisztaságra nevelésre van szükség, amely az emberi személy növekedését célozza, vagyis a szeretet és az önátadás felé megnyíló szabadságra irányul. Ez az igény manapság egyre nyilvánvalóbb és nem halogatható, hiszen a szexualitás számos leszűkített értelmezésmódjával kell szembenéznünk. Ez a nevelés elsősorban a család feladata, a szülők alapvető joga és kötelessége. Fontos, hogy világosan és derűsen szóljunk a tisztaság erényéről, hogy megteremtsük a tisztaság elfogadásának társadalmi, érzelmi és lelki feltételeit. És végül, hogy örömteli tanúságtételek hangozzanak el. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az imádsághoz forduljunk annak tudatában, hogy a tisztaság erénye nem csupán személyes erőfeszítésünk gyümölcse, hanem Isten ajándéka, amit bizalommal és alázattal kérnünk kell (vö. KEK 2337-2350).

Ahogy lakásunk rendje, tisztasága nem önmagáért a tisztaságért, a rendért van, hanem azért, hogy mindenki jól érezhesse magát odahaza, ugyanígy a begyakorolt házastársi tisztaság sem önmagáért van, hanem azért, hogy mind szabadabban tudjunk szerető férj és feleség lenni, és mindinkább kiteljesedhessünk a boldog szülői hivatásban, tiszta, derűs, szabad otthont ajándékozva gyermekeinknek. Szent Erzsébet példája is erről tanúskodik. Tisztán megélt gyermekkora és fiatalsága tette őt boldog feleséggé, szerető édesanyává és Isten akaratát elfogadó özveggyé. Ő magától értődő természetességgel volt tiszta, nem is tudott más lenni, hiszen már kisgyermekkorában megérintette a legtisztább szeretet, Isten szeretete. Isten iránti viszontszeretetének eszköze volt tisztasága, és mert nagyon szeretett, nem is lehetett más, csak nagyon tiszta. Példája azt is mutatja, hogy a tisztaság nem életellenes, életidegen, a másik nemet megvető, egysíkú magatartás, hanem az élethez, kiteljesedéshez, boldogsághoz vezető út. Úgy lett boldog feleséggé, majd édesanyává, békességet sugárzó özveggyé, hogy tisztaságában sohasem ingott meg.

Kitől hallottatok beszélni a tisztaságról, hogyan emlékeztek rá? Ti magatok családotokban szóba hoztátok-e ezt a témát, hogyan? Hogyan sikerült érzékeltetni gyermekeitek számára, hogy a tisztaság megélése által semmiről nem maradnak le? Milyen helyet foglal el az értékek hierarchiájában a tisztaság?

A tisztaság és termékenység összetartozó fogalmak. Ahol az életállapot megélését a tisztaság kíséri, ott megjelenik az élet - lelki és testi értelemben egyaránt -, a házaspár édesanyává és édesapává lesz; a pap pedig atyává, a szerzetesnő tisztelendő anyává válik a hagyományos egyházi szóhasználat szerint. Mostanában ritkán emlegetjük a tisztaságot mint az élet- és egészségvédelem hatékony eszközét. A szakirodalomban kialakult a "reproduktív egészségvédelem" fogalma, de sajnos nem a tisztaságra segít, hanem az élettel való visszaélés fedőnevévé lett. Szomorú statisztikai adatok bizonyítják, hogy mind a tisztaság elleni tettek, mind pedig a fogamzásgátló szerek és eszközök elterjedése milyen sok kárt okoz (születési rendellenességek, magzati betegségek, fokozódó számú meddőség, magzat- és csecsemőhalandóság, abortusz). Ez a tény is mutatja, hogy az egyház látszólagos konzervativizmusa mennyire a jövőre irányul.

Házasságban élve, házasságra készülve törekedjünk a tisztaságra! A tisztán megélt kapcsolatban természetes a hűség, a holtig tartó, egymás iránti elkötelezettség, az egymásra figyelés. Az egyház törvényeivel védve a szexualitást, biztosítani akarja a személyességet, azt, hogy ne idegen tárgyra bízzuk a másikra figyelést. A termékeny időszakokban való önmegtartóztatásra buzdítva frissen tartja a szerelmet, segít megőrizni a kommunikáció egyéb formáit, vagyis abban segít, "hogy mindenki szentségben és tisztaságban tudjon élni feleségével" (1Thessz 4,4)

Milyen tényezők segíthetik vagy tehetik nehézzé a tisztaság megőrzését a házasságban? Találkoztál-e már tisztaságról szóló tanúságtétellel, neked sikerült-e már bátorítóan szólni a tisztaságról és hogyan?

Hívom a családokat és a házasságra készülőket, legyenek következetes tanúi a tisztaságnak!

Bíró László,

az MKPK családreferens püspöke,

a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu