Uj Ember

2007.09.30
LXIII. évf. 39. (3085.)

Városmissziós
különszám!

Főoldal
Címlap
Reményt kaptunk a jövőhöz...
Lezárult a budapesti városmisszió
Amit az egyház kínál...
Főpásztorok kerekasztal-beszélgetése
Krisztussal a cigányok szolgálatában
Pekingi püspökszentelések
Nincs vége...
Lelkiség
Amíg nem késő...
Szentírás-magyarázat
A dúsgazdag és a koldus Lázár
Homíliavázlat
"Tisztítsd meg, Uram, szívemet és ajkamat!"
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Eszméljünk!
- Városmisszió, 2007 -
Missziós mérleg
Sajtótájékoztató a Duna-palotában
Pozitív, sőt biztató...
Ruini bíboros értékelése budapesti tapasztalatairól
Morzsák a misszióból
Élő egyház
Iskolák nehéz helyzetben
Szombathelyi egyházmegye: oktatás, szerkezeti átalakítás
Építő ősök nyomában Gyimesfelsőlokon
Berszán Lajos Magyar Örökség-díjas
Kevesebb tanár, több diák
Az oktatás helyzete a győri egyházmegyében
"Menjetek és hirdessétek..."
Egyházközségi kommunikációfelelősök találkozója Nyíregyházán
Az ébredés ára
Karizmatikus találkozó Kaposvárott
Pro Urbe Budapest-díjat az önkénteseknek!
Élő egyház
A reménység embere
Fórum
Különleges kegyelemként tekintette hivatását
Egy kidőlt faóriás emlékezete
Tűnődés a hétről
Az Olvasó írja
Emlékezés Piusz pápára
Fórum
Remény a városban
Szentmise a Gellért-hegyen
"A Madonna vezette a kezemet..."
A pápák fotósa Budapesten
Elbocsátott vadak...
Misszió a város szélén
Balczó András a boldogságról
Bíboros a Moszkva téren
Fórum
Tanúság Krisztus derűjéről
Huszonöt éve nyílt meg a vak gyerekek otthona
Zágráb az európai egyetemistákért
Fórum
Hívom és küldöm a családokat
Októberben, Szent Erzsébet évében
A Biblia napja és éve
Közelebb kerülni a Szentíráshoz
Száz év a bölcsesség derűs kikötőjében
Ifjúság
Pillanatképek a városmisszióról
Isten patikája
Zenék, arcok, angyalok
Merre tovább? - élet a városmisszión túl
Történetek a csodáról
A bizalom csodát tesz
REJTVÉNY
Lóugrás
Programajánló
Nagymarosi ifjúsági találkozó
Kultúra
"Hitetlen vagyok, vergődő magány"
Ötven éve hunyt el Szabó Lőrinc
"Föl-földobott kő"
Száz éve született Radványi Géza filmrendező
incognito
Nem a szöveg a fontos
Hazatért...
Polcz Alaine halálára
Fórum
Egy szemlélődő mosoly a világ szívéből...
Szent Erzsébet csodája Teréz anya nővéreinek rigai házában
Gyermekrajzok nyelvén Szent Erzsébetről
Kiállítás Hatvanban
Szent Márton püspök Liechtensteinben
Mozaik
Szent Jeromos
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
Fényképek tükrében
World Press Photo - 2007
Szent Mihályra alig gondoltam...
Álmodik a múlt
Ügyetlen mókus

 

"A Madonna vezette a kezemet..."

A pápák fotósa Budapesten

Igazi belvárosi zegzugos pincesöröző, este fél kilenc. A bejáratnál az étlap mellett másik menü is kifüggesztve: Gyónási lehetőség, folyamatos szentségimádás, Böjte Csaba misézik, Sion-nővérek, pálos szerzetesek, Arturo Mari, a pápák személyi fotósa...


A közelmúltban nyugalomba vonult olasz férfi 1956-tól mostanáig, tehát közel 54 éven át volt a L´Osservatore Romano vatikáni napilap munkatársaként a pápák személyi fotósa. Három évig fotózta XII. Piuszt, az utolsó régi vágású pápát, majd következett XXIII. János, aki zsinatot hirdetett, kilépett a Vatikán falai közül, és közvetlen kapcsolatot teremtett a világgal. VI. Pál már nemcsak Itália különböző városaiba, hanem a Szentföldre és Indiába is eljutott. Kíséretéhez személyi fotósa is hozzátartozott.

Ebben az időszakban találkozott a fényképész Mindszenty bíborossal is, aki 1971-ben hagyta el a budapesti amerikai követséget, és távozott a Vatikánba. Több alkalommal is kellett fotóznia a magyar főpapot, és furcsállotta, hogy sohasem mosolyog. Mindszenty környezetében az egyik pap azonban felvilágosította: a bíboros csak testben van jelen. Szíve odahaza van, Magyarországon, szenvedő népe között.

A következő pápa mindössze 33 napig állt az egyház élén. I. János Pállal megválasztása után nem sokkal három órát töltött a vatikáni kertekben, hogy felvételeket készítsen róla. Mikor befejezték a közös munkát, a pápa a ciprusok övezte ösvényen távolodott tőle. Erről is készített egy képet. A mosolygó pápától hamarosan bekövetkező halála után a világlapok címlapján ezzel a képpel búcsúztak.

Arturo Mari nagy pápája II. János Pál. Bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük, olyannyira, hogy a Szentatya egyszer betegágyánál is meglátogatta fényképészét. Sorolta felejthetetlen élményeit a pápa lelkületéről, bátorságáról, jó szívéről. Koreai lepratelep; bolíviai nyomorúságos bányásztelepülés; római kórházban rákbeteg gyermek édesanyjával való találkozás - az asszony lerogy a pápa elé, és könyörög közbenjárásáért gyermeke érdekében. A pápa is odatérdel hozzá, és a kétségbeesett anya végül mosolyogni kezd...

Nagy tapsot kapott élménybeszámolója után megkérdeztem, hatalmas archívumából melyik az az egy kép, amely a lengyel pápát leginkább megmutatja? Az utolsó nagypénteken, magánkápolnájában készült, amikor már nagyon beteg volt. Televízión keresztül követte a Colosseumnál zajló keresztutat, és a 14. állomásnál kérte, hogy adják oda neki az oltárról a keresztet. Magához szorította, homlokával hozzáért a korpuszhoz. Hitét, emberségét, életáldozatát ez a kép mindennél beszédesebben fejezi ki. A kereszt misztériuma az ő életének is misztériuma - mondta Arturo Mari.

Az 1981-es merényletnek is közvetlen szemtanúja volt, az ekkor készített képek is pillanatok alatt bejárták a világot. "Egyszerűen nem tudom, hogyan készültek azok a felvételek. Semmire nem emlékszem. Lehet, hogy a Madonna vezette a kezemet, mert a fotók elkészültek."

A fotográfus egyetlen fiúgyermekét XVI. Benedek a közelmúltban szentelte pappá, a Regnum Christi közösség tagjaként.

Szerdahelyi Csongor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu