|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Missziós mérleg Sajtótájékoztató a Duna-palotában Az adatok, számok is sokat elárulnak az egy hétig tartó rendezvénysorozat jelentőségéről - melynek gyorsmérlegét és az első értékelő kommentárokat szombaton, a kora délutáni órákban tartott sajtótájékoztatón tárták az újságírók elé. A városmisszió keretében megrendezett evangelizációs kongresszusra mintegy hétszázan regisztráltatták magukat. A külföldi vendégeket - akik többsége Ausztráliából, Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Lengyelországból, Litvániából, Írországból, Nagy-Britanniából, Portugáliából érkezett - közel kétszáz család látta vendégül. A soul- és gospelfesztivál koncertjeit átlagosan 3-4000 érdeklődő látogatta. A közel 1500 program lebonyolításában mintegy 3000 önkéntes vett részt, a szentmiséken általában mintegy 50-60 pap és tíz főpásztor koncelebrált. A pénteki fáklyás menetben majd az azt követő szentmisén több mint tizenötezer hívő vett részt. Kétszázhúsz újságíró kísérte figyelemmel a budapesti városmisszió eseményeit. Ez a programokkal, találkozásokkal zsúfolt hét fontos volt a helyi egyház számára, mert újra felfedezte missziós küldetését, és fontos volt a városnak is, amelynek lakói megtapasztalták, hogy az egyház nemcsak várja, hanem hívja is őket, a templomból kimegy eléjük az utcára. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: "A városmisszió meggyőzött minket arról, hogy hívő katolikusként nem vagyunk egyedül egy európai nagyvárosban." A programok szervezése során felhasználták a korábbi városok missziós tapasztalatait. A pápai legátusként érkezett Camillo Ruini bíboros, valamint a külföldi főpapok és hívek részvétele jelezte: része vagyunk a világegyháznak, és amin fáradozunk, az ma a katolikus egyház legfőbb szándéka. Vagyis nemcsak a saját problémáinkkal foglalkozunk, hanem olyan alapvető kérdések foglalkoztatnak minket, amelyek az egész emberiség gondjai. Ez a nagyobb rátekintés hozzásegíthet minket ahhoz is, hogy idehaza is jobban átéljük a kiengesztelődés, a szolidaritás és a fölfedezett hit örömét. A magyar társadalom számára is fontos, hogy ezt az univerzálisabb arcát is megláthatta, megismerhette az egyháznak. A négy nyugati nagyváros után először került sor városmisszióra a korábbi keleti tömb egyik országában - mondotta a párizsi érsek. - Nyugaton gyakran a hallgatás egyházának látták a magyar hívők közösségét. Most megtapasztalhatták, hogy ez a hallgatás nem a hit, nem a mondanivaló hiányának csendje volt, a magyarok megőrizték hitüket az elnyomatás súlyos évtizedei alatt. A bécsi bíboros azt hangsúlyozta, hogy a főpapok, a papság aktív jelenléte mellett is ennek a városmissziónak az igazi kezdeményezői a laikusok voltak. Újdonsága volt a budapesti városmissziónak, hogy ökumenikus imádság és tanúságtételek is szerepeltek a programban. Erdő Péter ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: Magyarországon több keresztény felekezet él egymás mellett, hosszú időkre visszanyúló baráti viszonyt ápolva egymással, így érthető, hogy ők is bekapcsolódtak. A városmiszszió ugyanakkor mégis katolikus programként valósult meg, mert amíg nincs teljes közösség a keresztény egyházak és felekezetek között, addig teljesen közös a missziónk sem lehet - mondotta a magyar bíboros. e. t.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|