 |
 |
 |
 |
2007.09.16
|
Ingyenes
műsorújság- melléklettel! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (14.) Ibériai-félsziget: Sevilla, Mafra, Fatima Európa tőlünk legtávolabb eső országaiban is találunk Árpád-házi Szent Erzsébet-emlékeket, műalkotásokat - s nem is keveset. A ferencesek elterjedése az Ibériai-félszigeten, rendházaik, templomaik díszítése magától értetődően tükrözi a ferences harmadrend legnagyobb alakjának tiszteletét.
A Spanyolországba, Portugáliába utazó honfitársak gyakran elcsodálkoznak: mennyi szál köti hazánkat az Ibériai-félszigethez. A Magyar Királyság kapcsolatai az Aragóniai, a Kasztíliai Királysággal, vagy azon magyar pálos és jezsuita hittérítők nyomai, akik spanyol földön keresztül indultak Dél-Amerikába, még sok-sok feltárandó emléket, emlékhelyet rejthetnek. A madridi Escorialban, a királysíroknál számos Habsburg uralkodó magyar rokonságáról merenghetünk. De nem egy 48-as emigráns - így Czetz János tábornok - Spanyolországból indult tengerentúli letelepedésére.
S csak felemlítve egyet-egyet az irodalmi, a zenei, a tárgyi emlékekből: a háború után a Madrid mellett élő Nyírő József, vagy a spanyol fővárostól San Sebastianig több városban fellépő Bartók Béla írott vagy megjelölt nyomait is kereshetjük, Toledóban az 1956-os emlékműnél tehetjük magyar utazóként tiszteletünket. De szólhatnánk Fatima, Lisszabon és Estoril magyar emlékhelyeiről is: a Magyar Kálváriától a Horthy-család villájáig. De térjünk csak vissza középkori uralkodóink kapcsolatrendszeréhez... A Magyar Királyság és az Aragóniai Királyság szoros kapcsolatának egyik ékes bizonyítéka: Szent Erzsébet féltestvérének, Jolántának házassága a Barcelonai-házból származó I. (Hódító) Jakabbal. (1213-1276). A "Violant de Hongria" néven ismert és igen szeretett Jolánta, II. András királyunk leánya, Szent Erzsébet féltestvére ritka fényes életpályát élt meg. Hatalmas tiszteletnek örvend egész katalán földön, annyira, hogy balladákban énekelték meg életét. Ha Barcelonában járunk, gondoljunk arra: Szent Erzsébet (fél)testvérének esküvője emlékét őrzi a barcelonai katedrális. E templomnak nem ez az egyetlen magyar vonatkozása, például a címerek között felismerhetjük a Mohácsnál elesett II. Lajos királyunkét is. Katalónia fővárosából most látogassunk jóval délebbre, Madridon is túllépve, Andalúzia fővárosába, Sevillába! A központ építészeti remekei, a katedrális és az Aranytorony (Torre del Oro) között - nagyjából félúton - emelkedik az irgalmasok kórházának épülete, a "Hospital de la Caridad", a Calle del General Tempradón. Az egykori fegyverraktár helyén a XVII. század közepén emelt épületegyüttessel együtt a templom barokk stílusban készült, a legendás hírű Don Juan, azaz más néven Don Miguel de Mafara megbízásából. A kórház kertjében a megrendelő szobra látható. A templom belsejét Lucas Valdés gyönyörű barokk freskói díszítik, de különleges érték itt a hat Murillo-vászon, ezek leghíresebbje Santa Isabel de Hungriát, vagyis Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja (a kép a Prado múzeum tulajdona). A kórházkápolna 1672-ben alkotott Murillo-festményén munka közben látjuk Erzsébetet, a betegek ápolóját, amint szerzetesi öltözetben, két egykori udvarhölgye segédletével egy beteg fiúgyermek haját mossa, míg a kép bal alsó oldalán egy férfialak saját kötését igazítja. A kép jobb oldalán egy elesett aszszony - talán a gyermek édesanyja - hálával tekint reá, míg a háttérben két beteg alak várakozik. Az impozáns kép a Spanyolországban fellelhető Erzsébet-ábrázolások feltehetően legszebbike. Sevillában járva ne felejtkezzünk meg két további magyar vonatkozásról! A San Vincente-templomban tartotta esküvőjét a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, az erdélyi harcok után távoli emigrációba kényszerült Czetz János Basilia Ortíz de Rosas kisasszonnyal 1859. március 2-án. A másik, sokkal újabb emlék, amelyet jóval többen ismernek: a világkiállítás nagy sikerű magyar pavilonja, amelyet Makovecz Imre tervezett.) Sevillából utunk Portugáliába vezet, a Lisszabontól északnyugatra található Mafrába. A fővárostól mintegy negyven kilométerre fekvő település - Portugália legimpozánsabb épületeivel - neves turisztikai célpont. Itt kereshető fel az ország legnagyobb könyvtára is. A pazar megjelenésű palota és apácazárda felépítése a nem véletlenül a "Nagylelkűnek" nevezett, Braganza-házbéli, V. János király (1706-1750) gáláns építtető kedvének köszönhető. Ennek a zárdának a felépítésével kívánta ugyanis megünnepelni 1711-ben várva várt első gyermeke megszületését, háromévi házassága után. A hatalmas méretű épületegyüttes teljes befejezéséhez tizenhárom évre és ötvenezer ember munkájára volt szükség. Ezzel kapcsolatos a következő portugál mondás: "János Brazília gyémántjait Mafra szikláivá változtatta." Mafrában, a ferences kolostor külső falán "S. Elisabeth R. Hung." felirattal, vésett kőlap felett, egy fülkemélyedésben XVIII. századi teljes alakos kőszoborral találkozhatunk. A szent bal kezét kitárja, jobbjával pedig a Szentírást szorítja a szívéhez. S végül a Lisszabonból Coimbra felé futó autóút mentén álljunk meg egy pillanatra Fatimában! A magyarokat kiváltképp kedvelő világhírű kegyhely székesegyházának négy szentet ábrázoló szobra között ott van a mi első királyunk szobra. Az 1917. évi hat jelenés közül az elsőnek a helyén épült az a Magyar Keresztút, amelyet külföldi magyarok létesítettek a hatvanas évek elején. A stációk domborművei egy portugál művésznő munkái, az állomások alján, kis márványtáblán a magyar adakozók jelölésével. A tizennégy állomás végén található a Szent István tiszteletére szentelt kápolna, az oldalkápolna oltárán a Magyarok Nagyasszonya áll, fején a Szent Koronával. A kápolna oltára mögötti öt színes üvegablak mindegyike Árpád-házi szenteket mutat. Szent Erzsébet alakja is látható Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Margit társaságában. Az Ibériai-félsziget Erzsébet-emlékeiből nyilván csak kis ízelítő ez a három... Messik Miklós Magyar Emlékekért a Világban Egyesület Képek: Golarits István
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
