|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Jelek" a városmisszión Oberfrank Pál és a "színészválogatott" A városmisszió hetében az utcákon, templomokban, tereken és bevásárlóközpontokban nem pusztán a plébániák vagy lelkiségi mozgalmak tagjai, a komoly- és a keresztény könnyűzene prominensei képviseltetik magukat, hanem színművészek is: előadóként, tanúságtevőként vagy éppen kötetlen beszélgetések, közönségtalálkozók résztvevőjeként. Népes csoportjukat Oberfrank Pál fogja össze. A Vígszínház népszerű színésze a Minden jó, ha végejó szeptember 22-i bemutatójára készül, de délutánonként, a próbák után maga is kimegy majd "a terepre", mert nemcsak szervezője, hanem aktív részese is lesz az eseményeknek. A kérdésre, hogy hol tűnik majd fel a városban, Oberfrank Pál hirtelenjében a Blaha Lujza teret, a Westend tetőteraszát és a józsefvárosi templomot említi. Miért vállalta a szervezést? Gyakran halljuk lelkivezetőktől - mondja -, hogy az embernek jellé kell válnia. Persze minden ember önmagában is jel a másik számára, de a mai értelmiségnek, köztük a színészeknek különös felelőssége van e téren. E felelősségérzet az, ami a művészeket a városmisszióhoz kapcsolja. Reményt és jövőt adni... Ez a színész feladata is. A reményt táplálni kell: nem elegendő arról szólni, ami rossz, a kivezető utakat is meg kell mutatnunk. Oberfrank Pál szerint érdemes Istennel és Istenről beszélni, mert ha tudatában vagyunk teremtettségünknek, sok minden érthetővé válik számunkra. Szükség van erre a kapcsolatra, amikor annyi negatív erő hat a világban, melynek történései előtt néha értetlenül állunk. Az említett felelősségnek én sem voltam mindig a tudatában - meséli a színész -, s bizonyára sok olyan hibát is elkövettem, amelyeket utólag már nem lehet korrigálni. Az ország nehéz politikai és morális helyzetét látva azonban egyre inkább érzem, mennyire nem mindegy, mit teszünk, mit képviselünk. Erre a környezetem figyelmét is megpróbálom felhívni. Fontosnak tartom, hogy vállaljuk és megmutassuk hitünket, Krisztushoz, Máriához fűződő kapcsolatunkat. A hit nem lehet pusztán magánügy, különösen akkor, amikor egyre több szekta, valláspótlék "hígítja" a köz- és hitéletet. Azok a kollégák, akikkel a városmisszió ügyében a művész kapcsolatba lépett, mind támogatandónak tartják a kezdeményezést. Örülnek neki, mert maguk is hiányolják a morális, hitbéli kérdésekkel kapcsolatos együtt gondolkodást. Oberfrank Pát tudja, hogy vannak színészek, akik hitüket inkább magukba zárják, mondván: ha kilépnének vele az utcára, az már "politika lenne". Ő azonban azt vallja: Lehetünk egyszerre jó színészek és hitvallók. Jelek. Ennek méltóságát hordozva szólhatunk embertársainkhoz... Pallós Néhány név a közreműködők sorából: Balázs Péter, Balogh Erika, Benkóczy Zoltán, Besenczi Árpád, Bökönyi Laura, Császár Angela, Cseke Péter, Dunai Tamás, Eperjes Károly, Fazekas Zsuzsa, Götz Anna, Hirtling István, Kovács István, Kubik Anna, Lukács Sándor, Makrai Pál, Reviczky Gábor, Rubold Ödön, Sára Bernadette, Schnell Ádám, Varga Klári.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|