Az Olvasó írja

Egy pohár víz

Ezúton is szeretnék megköszönni valamit, amit eddig sehol nem tapasztaltam, pedig nem egészen rövid életem és sok utazásom során Európán kívüli országban is megfordultam.

Az emlékezetes nyári hőségben autónkat - megszámlálhatatlan egyéb járművel együtt - leterelték a szegedi autópályáról, így voltunk kénytelenek életünkben először Újhartyánon áthaladni. Persze lépésben, közben hosszabb szüneteket tartva. Irgalmatlanul perzselt a nap.

És akkor az út mentén kedves fiatalok bukkantak fel tiszta, egyszer használatos pohárban jéghideg vizet kínálva. Nem nyújtották oda a másik, üres tenyerüket. Tűrték a hőséget, hogy másoknak enyhülést adjanak.

Keresztyén ember vagyok, és eszembe jutott Jézus Krisztusnak egy mondása: "...aki innotok ad egy pohár vizet az én nevemben... bizony mondom nektek, el nem veszti az ő jutalmát" (Márk 9,41 ).

Isten áldását kérem azokra, akiknek ez az emberbaráti gondolat eszébe jutott, és akik megvalósították. Összefoglalóan: az újhartyániakra.

I. Tiborné

Budapest

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu