Testvérek találkozása

Konferencia a Biblia és a Korán kapcsolatáról

A Vatikán 2000-ben végzett felmérése szerint a keresztényeknek csak tíz százaléka hallgatja, és csupán egy százaléka olvassa a Bibliát. Nincsen adat arról, mennyien olvassák a másik két monoteista vallás hívei közül szent könyveiket, ám azt tudjuk, a vallásos zsidóknak minden szombaton tanulmányozniuk kell a Bibliát, a muszlimok pedig naponta kötelesek olvasni a Koránt. A tizenkilenc éve minden esztendőben megrendezett szegedi biblikus konferencia idén az ábrahámi vallások, illetve a Biblia és a Korán kapcsolatát vizsgálta.

A konferencia megrendezésének legnagyobb nehézsége az volt, hogy a monoteista vallások három meghatározó személyisége a követők emlékezetében különböző módon él, és a hozzájuk kapcsolódó vallási képzetek és tanok eltérő módon fejlődtek a történelem folyamán. Ezt súlyosbítja, hogy a három ábrahámi vallási közösség tagjai a történelem folyamán számos politikai konfliktusba keveredtek egymással, sőt, most is ellentétek feszülnek keresztény és muszlim országok között, ami miatt a vallási párbeszédet tartós gyanakvás és sokszor ellenérzés, félelem vagy gyűlölet is kísérheti. Ráadásul gyakran megtörténik, hogy a párbeszéd során az eltérő teológiai nyelvezet miatt lebecsüljük partnerünk hozzáértését és hitét is.

A szegedi biblikus konferencia előadóinak mindegyike jóindulatát és párbeszédkészségét hozta a találkozóra. Enélkül nem valósulhatott volna meg az a kézfogás, amely zsidó részről Markovics Zsolt szegedi főrabbi, keresztény részről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Benyik György, a Szegedi Hittudományi Főiskola tanára, a konferencia szervezője, illetve muszlim részről Eldin Ašćerić, a belgrádi muzulmán közösség imámja, valamint a vele Szegeden találkozó Abdul-Fattah Munif, magyar muszlim vezető között dokumentálhatóan létrejött.

"Számomra ez a konferencia egy újabb tapasztalatszerzés volt a vallásközi párbeszéd területén - nyilatkozta Eldin Ašćerić imám. - Örömömre szolgált, ha valamit sikerült a rövid kérdésekre adott válaszokban megvilágítanom, érthetővé tennem. Remélem, a most megkezdett párbeszéd tovább fog fejlődni, a jó mag jó földbe hullott, és Isten megelégedését lelte az emberekben. Abban is bízom, hogy mindnyájunk szívében őszinte öröm volt, amikor a katolikus, a zsidó és az iszlám képviselői közös kézfogása bekövetkezett. Ez minden bizonnyal Isten előtt érdemszerző cselekedet volt. Ez a kézfogás a békére való törekvésre kötelez bennünket."

A három ábrahámi vallás közül a legrégebbi a zsidóság, ezért szoktuk őket, II. János Pál pápa szavával élve, idősebb testvéreknek nevezni. Időrendben ezt követi a kereszténység, majd a legújabb ábrahámi vallás, a muszlim hívők csoportja, akiket - utalva az előző elnevezésre - ifjabb testvéreknek is nevezhetnénk.

A héber Biblia nagy vonalakban a Krisztus előtti VIII. századra alakult ki. A keresztény Biblia, amely tartalmazza a zsidók által szent könyveknek nevezett írásokat is, Krisztus után az I. század végére vált teljessé. Az Al-Korán, vagy ahogyan röviden nevezni szokták Magyarországon a Korán Mohamed halála után igen hamar, a keresztény időszámítás szerint 656-ban rögzült.

Mohamed nem olvasta sem a zsidók, sem a keresztények Bibliáját, de úgy értelmezte saját meghívását, hogy ő az igazi ábrahámi tanítást állítja helyre. Tehát magát nem egy új vallás megalapítónak tekintette, hanem isteni jogon az ősi ábrahámi vallás megújítójának.

Ez az oka, hogy Ábrahámra (Ibrahim) a Korán hatvankilencszer utal, majdnem ugyanannyiszor, mint Ábrahám Hágártól született fiára, Iszmaelre (Ismael), akit a muszlimok ősatyának tekintenek. A Korán szó szerint nem idézi a tíz parancsot - megjegyzendő, hogy a keresztény Biblia sem - de Mózesre (Musa) százharminchatszor utal, nagyra tartva mindazt, amit a monoteizmus és a zsidók erkölcsi megújítása érdekében tett.

Jézust a Korán harminchatszor Isaként említi. A muszlimok ugyan nem vallják Jézus szűzi születését és Isten-fiúságát, de azt mondja a Korán, hogy Isten Jézust férfi közbejötte nélkül alkotta úgy, mint Ádámot. A Messiás (al Masih) szó harminchatszor szerepel a Koránban. A muszlimok is várják a végítéletet, amikor Isten tetteink alapján ítél meg mindenkit. Jézus anyja, Mária különös tiszteletnek örvend a Koránban, mint üldözött prófétaasszony és Jézus anyja - Mirjam néven harmincnégyszer szerepel a Koránban.

A konferencia vendégei - beleértve a zsidó rabbit és muszlim vezetőt is - jelen voltak a dómban Gyürki László professzor, a bibliai archeológia magyar kutatójának aranymiséjén, majd ellátogattak a Szegeden található minimecsetbe, és részt vettek a zsinagógában egy koncerten.

Nincs politikai béke vallási béke nélkül, és a szélsőségeket csak az egyes vallások párbeszédre kész tekintélyei tudják lecsillapítani. Pedig mindazoknak, akik Ábrahám hitének, Jézus Atya-élményének és Mohamed tanításának hordozói, kötelességük lenne azt tenni, amit Ábrahám tett, úgy szeretni ellenségeiket, mint Jézus szerette, és úgy őrizni a buzgó imát, mint Mohamed parancsolta.

-bgy-

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu