|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Európa - kicsiben Ökumenikus Nagygyűlés Nagyszebenben Több mint hatezer ember gyűlt össze az elmúlt vasárnap az erdélyi Nagyszeben főterén, hogy részt vegyen a III. Ökumenikus Nagygyűlés ünnepélyes lezárásán. A tömeget Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának elnöke és Vincenzo Paglia olasz püspök áldotta meg, és hatezer kéz nyúlt egymás felé, amikor a két egyházi vezető szájából elhangzott a felhívás: köszöntsétek egymást a béke jelével. A nagygyűlést ezzel a mottóval rendezték meg: "Krisztus fénye mindenkire világít - Remény Európa megújulására és egységére". A négynapos tanácskozáson több mint 2500 küldött vett részt Európa minden tájáról, képviselve valamennyi keresztény felekezetet. A rendezvényt immár harmadszor hívta össze a zömében protestáns, illetve a katolikus egyházat képviselő KEK, illetve CCEE. Első ízben 1989-ben a svájci Baselben, túlnyomórészt protestáns környezetben került sor a találkozóra, másodszor pedig 1997-ben Ausztriában, a katolikus Grazban gyűltek össze az ökumené jegyében az egyházak vezetői. A nagyszebeni találkozón különös hangsúlyt kapott az ortodox jelleg, hiszen Románia és Bulgária uniós csatlakozásával az ortodoxia sem hiányozhat már az Európa jövőjéről folyó megbeszélésekről. A rendezvény alkalmával nemcsak egyházi, hanem világi méltóságok is érkeztek az erdélyi városba. Jelen volt többek közt Traian Basescu román államelnök, Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jan Figel, aművelődésért, illetve Leonard Orban, a többnyelvűségért felelő európai uniós biztos is. Barroso előadásában arról beszélt, hogy megítélése szerint a 2001-ben aláírt Ökumenikus Charta Európa legtöbbet vitatott dokumentuma az 1957-es Római Szerződés óta. "A vallás a kontinens értékeinek legfontosabb forrása - fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. - Kelet és Nyugat a kultúra két formája, amely egymástól elválaszthatatlan." Barroso emlékeztetett II. János Pál pápa szavaira: Európának két tüdővel kell lélegeznie. Az ökumenikus közeledést illetően a munkálatok idején biztató és aggódó vélemények is elhangzottak. I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka - miközben a közös keresztény gyökerekről beszélt és a párbeszéd folytatása mellett emelte fel szavát - felhívta a figyelmet az "ökumenikus stagnálás" veszélyére is. Ioan Robu bukaresti katolikus érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint az ökumené "egyre láthatóbb, bár még korántsem teljes". Pap Géza erdélyi református püspök ugyanakkor arról beszélt, hogy Romániában még mindig nem alakult meg az ökumenikus tanács. (A püspök nem részletezte, hogy a tanács megalakításának ügyét nagyban hátráltatja a román ortodox és görög katolikus egyházak közti, korántsem dogmatikai jellegű nézetkülönbség. Ismeretes, hogy a kommunista rendszer idején a görög katolikus egyházat Romániában betiltották, vagyonát pedig az ortodox egyháznak adták, és a romániai görög katolikusok a mai napig kevés eredménnyel küzdenek elkobzott javaik visszaszerzéséért.) Kirill orosz ortodox metropolita hasonlóan kényes témát érintett. Megjegyezte, hogy a nagygyűlés résztvevői maguk is óvakodnak a liberális filozófia számára felfoghatatlan bűn fogalmától, holott nyilvánvaló: az ökumené egyik legnagyobb gátja éppen az, hogy a keresztények különbözőképpen látják az erkölcsi értékeket. "Becsületes beszélgetésekre van szükség, amelyek a közös erkölcsi értékeket is leszögezik, különben nem leszünk hitelesek, és a világ sohasem fog meghallgatni bennünket" - mondta. Ugyanakkor elhangzott, Nagyszeben ideális környezetet nyújt a találkozónak, hiszen a városban több nemzetiség és vallás él egymás mellett, olyan ez, akár "Európa kicsiben". A nagygyűlés alkalmával a környezettudatos magatartás kiemelt szerepet kapott, a környezetszennyezés, a klímaváltozás és a teremtés megőrzése központi témái voltak a megbeszéléseknek - ezekről a rendezvény záródokumentumában is szó esik. (A nagygyűlés valamennyi dokumentuma újrahasznosított papírból készült, és minden résztvevőtől tizenöt eurós felajánlást kértek egy Nagyszeben melletti erdő megmentéséért. Richard Chartres londoni anglikán püspök vonattal tette meg az utat Londontól Nagyszebenig, hogy ezzel is jelezze: a repülőgép számos káros anyagot bocsát ki a környezetbe. Hasonló gesztussal élt a Bernard Korner grazi katolikus pap által vezetett hatvanfős, osztrákokból, magyarokból, csehekből és szlovákokból álló delegáció is. A környezettudatos magatartásnak szintén szép példája volt, hogy a hetvenöt éves utrechti bíboros, Adrianus Simonis kerékpárral közlekedett a városban a rendezvény alatt. "Utrechtben is kerékpárral megyek mindenhová" - magyarázta a főpap. A nagyszebeni nagygyűlés viszont a sikeres szervezés és a résztvevők jó szándéka ellenére sem volt mentes a negatív epizódoktól. A rendőrök mindjárt a rendezvény kezdetén feltartóztattak több magyar református fiatalt, akik a református egyházat ért hátrányos megkülönböztetésekről szóló szórólapokat kívántak Nagyszebenben osztogatni - órákon keresztül kihallgatták őket. A szórólapokon a Tőkés László által vezetett királyhágó-melléki református egyházkerület a "kirakatökumeniére" akarta felhívni a figyelmet, bemutatva többek közt a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának helyzetét. (A sportpályát, amelyet a szokásjog alapján a református iskola használt, az ortodox egyháznak adományozta a városháza.) A szórólapozni kívánó fiatalokat ért incidens miatt a Kárpát-medencei magyar delegáció azt is fontolóra vette, hogy elhagyja a rendezvény helyszínét, később mégis a maradás mellett döntöttek. Csoma Áron, a magyarországi református egyház szóvivője is több furcsaságra hívta fel a figyelmet. "Hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen" - fogalmazott. A romániai közéletet ugyanakkor élénken foglalkoztatja a nemrég elhunyt Teoctist pátriárka utódjának kinevezése, és kiújult a vita az egyházi vezetők átvilágításának szükségességét illetően is. Mindez valamelyest rányomta bélyegét a találkozóra, nem beszélve az ortodox és görög katolikus egyház közötti, régóta tartó konfliktusról. Reményt adhat ugyanakkor az Erdő Péter bíboros által említett eset. Szerinte az egyik legmeghatóbb jelenet az volt Nagyszebenben, amikor egy görög katolikus és egy ortodox papot egymás mellett látott imádkozni az egyik szentmisén, miután egy nappal korábban éles hangnemben vitatkoztak. Lukács János A III. Ökumenikus Nagygyűlés záródokumentumának ajánlásai 1. Megújítani saját küldetésünket, egyénenként és egyházakként, mellyel Krisztust a világ fényeként és megváltójaként hirdetjük. 2. Folytatni a keresztelés kölcsönös elismeréséről szóló tárgyalásokat. 3. Keresni az egység felé vezető utakat és tevékenységeket: ima egymásért és az egységért, ökumenikus zarándoklatok, közös teológiai képzések és kutatások, szociális és diakóniai kezdeményezések, kulturális projektek, keresztény értékeken alapuló társadalmi élet támogatása. 4. Különös figyelemmel lenni Isten egész népe iránt, beleértve a fiatalokat, az időseket, a nemzeti kisebbségeket és a fogyatékkal élőket. 5. Egyházaink ismerjék fel, hogy a keresztény bevándorlók nemcsak haszonélvezői az egyházi törődésnek, hanem aktív részeseivé válhatnak az egyház és a társadalom életének - ezért helyezzenek nagyobb hangsúlyt a bevándorlók és menekültek pasztorációjára, és mozdítsa elő az európai nemzeti kisebbségek jogainak ügyét, különös tekintettel a romákra. 6. Váljon ösztönző irányjelzővé a Charta Oecumenica az európai ökumenikus törekvések terén. 7. Minden európai keresztény támogassa az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok elnevezésű projektjét, amely a szegénység felszámolása érdekében tett sürgős és gyakorlati lépés. 8. Kezdjen konzultatív tanácskozásokat a CCEE és a KEK Európa és a többi földrész egyházaival a klímaváltozás, a globalizációval kapcsolatos európai felelősség, valamint a romák és más kisebbségek emberi jogainak érdekében. 9. Adósságeltörlést és tisztességes üzleti kapcsolatokat kezdeményezni az afrikai népekkel szemben. 10. Imádkozzunk szeptember 1. és október 4. között a teremtésmegőrzésért és a klímaváltozás megállítását célzó életformák ösztönzéséért.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|