|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Üzlet - és kereszténység? Római konferencia a párbeszéd érdekében Az egyház társadalmi tanításának, valamint a vállalat társadalmi felelősségének tanulmányozása, ezek elmélete és gyakorlata sokat fejlődött az elmúlt száz év során. A két terület közötti párbeszéd lehetőségének viszont sokkal kisebb figyelmet szenteltek. Október 5. és 7. között zajlott a római Angelicum Pápai Egyetemen a "Jól működő vállalat" elnevezésű nemzetközi konferencia, melynek három magyar előadója is volt: Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója, Baranyi Árpád, az ALTERN Csoport tagja és Héjj Tibor vállalkozó. Az esemény kapcsán beszélgettünk a konferencia egyik főszervezőjével, Michael Naughton professzorral, a minnesotai St. Paul Szent Tamás Egyetemének tanárával, a John A. Ryan Institute elnökével. - Ez a konferencia része egy sorozatnak, amelyet tíz évvel ezelőtt kezdtünk azzal a céllal, hogy a katolikus társadalmi tanítást és az üzleti életet összekapcsoljuk az üzleti tanulmányok oktatásában. Azért fontos ez, mert az egyetemeken a valóság vizsgálata erősen a szekuláris megközelítés felé hajlik, amely úgy gondolkodik, mintha Isten nem létezne. Létre kívántuk hozni tudósok és üzletemberek egy csoportját, amelynek tagjai kutatásaik során figyelembe veszik az egyház teológiai és természetjogi hagyományát. Ezzel elősegíthetik az előttünk álló nyomasztó gazdasági és üzleti kérdések jobb megértését, illetve egy olyan egyetemi tanmenet kifejlesztését, amely eredményesen integrálja a katolikus társadalmi tanítást és az üzlet világát. Egy ilyen tanmenet összeállításával szeretnénk hozzájárulni a katolikus felsőoktatás küldetéséhez és identitásához, amely olyan diákokat nevel és képez, akik segítik egy jobb világ építését, és igyekeznek jobb emberekké válni. Konkrétabban a konferencia célja a katolikus társadalmi tanítás és a vállalat társadalmi felelőssége közötti komoly párbeszéd elősegítése volt arról, hogyan jellemezhető egy jól működő vállalat. Meghívtunk tudósokat és üzletembereket, a vállalatok társadalmi felelősségét vizsgáló kutatók különböző köreiből, hogy ezáltal a katolikus társadalmi tanítás és a vállalat társadalmi felelősségének világa kölcsönösen közelebb kerüljön egymáshoz, és tanuljon egymástól. Miért annyira fontos ez a téma a mai társadalomban? - Az a mód, ahogyan a vállalatok viselkednek és gondolkodnak önmagukról, hatással van nemcsak a társadalom gazdasági életére, de annak erkölcsi jellegére is. Egy jól működő vállalat, mint egy jó család vagy iskola, hozzájárul egy jól működő társadalomhoz, a rosszul működő vállalatok ellentétes hatást fejtenek ki. A jól működő vállalat kérdéseit három aspektusból vizsgáltuk. Az első az etikai alapokat érintette. Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy a gondolatok nem számítanak, csak a cselekedetek. Ez azonban súlyos tévedés. A konferencia tehát megvizsgálta a katolikus társadalmi tanítás és a vállalat társadalmi felelőssége mögött húzódó közös vonásokat és eltéréseket az üzlet természete és a személy, a tulajdon, a munka, a közösség és egyéb tényezők terén. A második megközelítésben a konferencia áttekintette azokat a legjobb gyakorlati lépéseket, amelyek megteremtik a jól működő vállalatot, továbbá vizsgáltuk az elvek és a gyakorlat közötti összefüggéseket. A konferencián jelen voltak befektetési bankárok, vállalatvezetők, könyvelők, emberierőforrás-menedzserek, tanácsadók, akiknek hozzájárulása nagyon hasznos volt a jól működő vállalat gyakorlati dimenzióinak jobb megértéséhez. A harmadik megközelítés a hatékony pedagógiai megközelítésekre összpontosított, amelyek a katolikus társadalmi tanítás és a vállalat társadalmi felelősség oktatását meghatározzák a katolikus gazdasági oktatásban. Mivel a konferencia résztvevői között sok tanár is volt, megvitattuk azokat a hatékonyabb módszereket, amelyekkel bemutathatjuk diákjainknak a jól működő vállalat fontosságát és annak gyakorlati oldalait. Sokan ég és föld távolságot látnak az üzleti világ és a kereszténység világa között. Sokan azt feltételezik, hogy a katolikus viselkedésből hiányzik a versenyszellem és a gazdasági értelemben vett "hajtás". Hogyan változtathatják meg a keresztény értékek az üzleti környezetet? - Azt a nézetet, hogy a hitnek nincs kapcsolata az üzleti világgal, a II. vatikáni zsinat tanítása határozottan visszautasítja. A Gaudium et spes zsinati dokumentumban ezt olvashatjuk: A sokak által vallott hit és mindennapi életük közötti szakadékot érdemes korunk súlyosabb hibái közé sorolni... Nem kellene, hogy ellentét legyen egyrészt a szakmai és társadalmi tevékenység, másrészről a vallásos élet között. A modern kultúrák a hitet és a vallást nagyrészt a magánélet körébe utalják, amelynek kevés köze van a politika, az üzlet vagy más szakmák világához. A keresztény értékek és alapelvek ezzel szemben meglehetősen radikális követelést jelentenek, amelyek nemcsak a keresztényeknek szólnak, nemcsak egyszerű véleménynyilvánítások, hanem arra emlékeztetik az embert, ki is ő valójában, mit jelent, hogy Isten képmására és tetszésére lettünk teremtve, hogy bűnbeesésünk ellenére együtt utazunk Isten felé a jóságban, a szeretetben és az erényekben való növekedés által. És sok ember számára ennek az útnak egy része az üzleti élet területén zajlik, ahol keresztényként kell beteljesítenie hivatását. A keresztényeknek hogyan kellene napi környezetükben népszerűsíteniük és megvalósítaniuk ezeket az elveket? - Az üzleti életben dolgozó keresztényeknek keresztény emberként kell viselkedniük. Ennek olyan követelményei vannak, mint például: igazságos bérek fizetése, emberhez méltó munka biztosítása, tudni kell bánni a különböző munkaerővel, az üzleti nyereség tisztességes megtermelése és felosztása, és így tovább. Az üzlet nem csupán a részvény értékének maximalizálása érdekében felhasznált stratégiák, technikák, képességek összessége. Az üzlet egyúttal a különböző részvényesek szolgálata a közjó érdekében. Ha minden keresztény komolyan venné az üzlet ezen megközelítését, amely a keresztény hagyományban él, akkor nagyobb részben hozzájárulhatnának ahhoz, hogy társadalmunk jobb legyen. A Vatikán hogyan ad hangot ennek a tanításnak? - A katolikus egyház egyik rendkívüli ajándéka a világ számára a katolikus társadalmi tanítás, ami valójában tanítások összessége az egyház tagjai és minden jóakaratú ember megsegítésére. A különféle pápai és egyéb egyházi megnyilatkozások, továbbá a miénkhez hasonló konferenciák támogatása is szolgálja azt a célt, hogy a világiak szemében felértékelődjék a közélet, abban a keresztények igyekezzenek felelősséggel szerepet vállalni. Ez döntő fontosságú különösen egy olyan kultúrában, amely igyekszik bagatellizálni a hit társadalmi jelentőségét. Az egyház, miközben igyekszik az emberek figyelmét a közjóra, az iránta való felelősségre felhívni - ugyanazt teszi, mint amikor nevel, beteget ápol, szentmisét mutat be - evangelizál. Somogyi Viktória, Róma
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|