|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Remete Szent Páltól a Sziklatemplomig Pálos rendtörténeti konferencia Piliscsabán A VII. nemzetközi pálos rendtörténeti konferencia előadásait október 16. és 18. között hallgathatták meg az érdeklődők Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának campusán. A konferenciát az egyetem történettudományi intézete részéről Őze Sándor egyetemi docens, a rend részéről Borsos József provinciális, a Kreisarchiv Bodenseekreis (Friedrichshafen) Kulturális Hivatala képviseletében Elmar Kuhn, a Collectio Paulina igazgatója és az MTA-OSZK Fragmenta Codicum Kutatócsoport részéről Sarbak Gábor tudományos főmunkatárs rendezte. A szervezők köszönettel tartoznak a budapesti Lengyel Kultúrintézet segítségéért. A rendezvényen jelen volt - a rend általános perjele képviseletében - P. Jerzy Kielech definitor, P. Leon Chalupka általános adminisztrátor is. A nyitó nagyelőadást Kubinyi András akadémikus tartotta, amelyben a pálos rend történeti hátteréről a XIV. és XV. században adott kimerítő áttekintést. Tekintettel a rendelkezésre álló idő szűkösségére, a konferencia párhuzamos szekciókban ülésezett, ezeken összesen ötvennégy előadás hangzott el. A témák átfogták a rend szinte teljes történetét Szent Jeromos Remete Szent Pál életrajzától (Adamik Tamás) kezdve egészen a Sziklatemplom történetéig (P. Aczél L. Zsongor). Különös értéke volt a konferenciának, hogy a Magyarországon kevéssé ismert délnémet és osztrák területen egykor virágzó pálos rendtartományokról (E. Kuhn), valamint a német kutatás állásáról (M. E. Brunert) sikerült átfogó és alapos képet kapni. Több előadás kitért a rendtörténet kéziratos emlékeinek elemzésére (M. Breitenstein); a középkori és újkori pálos élet nem egy eseménye került új megvilágításba akár a művészettörténet, akár az irodalomtörténet oldaláról. Fontos állomásához érkezett a rend gazdálkodásának kissé elhanyagolt kutatása: késő középkori pénzgazdálkodásuk és ingatlanjaik kezelésének mélyebb ismerete az általános rendtörténeti kutatásokkal való könnyebb összehasonlítást teszi ezután lehetővé amellett, hogy a renden belüli eltérések is határozottabban kirajzolódtak. Mindezek a tények ösztönzőleg hathatnak a jövendő kutatásokra, és erősíthetik a lengyel, német és magyar kutatók együttműködését. Kedves színfoltja volt a konferenciának egy XVIII. századi pálos iskoladráma eredeti nyelven való eljátszása (PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat, Godena Albert rendezése), majd Kohári Csaba és Tatai Balázs pálos témájú fotókiállítása. A budapesti Egyetemi Könyvtár a konferencia tiszteletére pálos vonatkozású anyagából kiállítást rendezett (Knapp Éva). A zárórendezvényen nyújtották át Sarbak Gábornak a pálos rend generálisa, P. I. Matuszewski által adományozott diplomát, amellyel a pálos rend érdekében kifejtett kutatásai elismeréseképpen a rend konfráterei közé iktatták. A konferencia méltó befejezése volt, hogy a magyar pálosok újra birtokba vehették Kesztölc határában a klastrompusztai kolostort - ahonnan a rend a XIII. században többek között elindult -, ahol ez alkalomból a romterületen felállítottak egy keresztet. Az elhangzott előadásokat tartalmazó kötet a Katolikus Egyetem Művelődéstörténeti Műhelyének Rendtörténeti Konferenciák című sorozatában - hasonlóan a ferences és jezsuita konferencia már megjelent anyagához - lát majd napvilágot. S.G.
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|