Uj Ember

2006.11.12
LXII. évf. 46. (3039.)

Ingyenes műsorújság-melléklettel!

Főoldal
Címlap
"Minden jót kívánok Magyarországnak!"
Sólyom László Olaszországban és a Vatikánban
Eljöttünk és láttunk...
Evangelizációs kongresszus és városmisszió Brüsszelben
Erő és útmutatás
Megnyílt a Szent Imre-év és Szent Erzsébet-év a székesfehérvári egyházmegyében
Közbeszéd
Lelkiség
Isten másképp lát...
Szentírás-magyarázat
Jézus vére, ments meg minket!
Homíliavázlat
Enchiridion Liturgicum
LITURGIA
Végül pedig, testvéreim
A hét szentjei, ünnepei
November 13.
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Fogytán az energia
Az erkölcsi elvek fontosságát hangsúlyozni kell...
Sólyom László nyilatkozata
Kommentár nélkül...
Könyörgés a csalókért
Jegyzet
Steril ünnep, búra alatt
Ünnep után
Élő egyház
"Az egész ember ápolására törekszünk"
Tízéves a karitász szakápolási szolgálata
Remete Szent Páltól a Sziklatemplomig
Pálos rendtörténeti konferencia Piliscsabán
Szent Erzsébet szellemében...
A debrecen-nyíregyházi karitász számvetése
Magyar, szeresd a magyart!
Mindszenty Józsefre emlékeztek Balassagyarmaton
A nyíregyházi Szent Imre Gimnázium ünnepe
Fórum
Mindent elveszíteni...
C. S. Lewis fájdalmának naplója
Múltidéző
Bartók hűséges tanítványa
Könyvespolcra
A bennem változó világ gyógyulása
Az Olvasó írja
Esküt tettek a polgármesterek, esküt tettek a települési képviselők
Fórum
Ima a városért
Fórum
Papok a kolostorban - ami börtön
Márianosztra mindig emlékeztet
Emlékezés és emlékmű a Madách téren
Szent Imre emlékezete
Búcsú Budán, a ciszterci templomban
Hibaigazítás
Fórum
Üzlet - és kereszténység?
Római konferencia a párbeszéd érdekében
Gerarda nővér - egy ismeretlen testvérünk
A történelmi tanúságtétel példája
Ifjúság
A szabadságról és a hazugságról
"Az én ’56-om"
Emlékkiállítás a debreceni Svetits-gimnáziumban
Keresztény egyetemisták Rózsahegyen
Hangulatjelentés
Nézőtér
Szabadság, szerelem
Programajánló
1956 a magyar irodalomban
REJTVÉNY
Kultúra
Legfeljebb negyvenhat
Deák László hatvanéves
Bárdos Lajos emlékezete
Útravaló
Óarany napfelkelte
Gurre-dalok a Művészetek Palotájában
Ködben
Paletta
Fórum
"Egy ház a Székelyföldért!"
Lezárult a karitász által szervezett árvízi segélyprogram
Szeretetre méltó
Álmodik a múlt
Mozaik
Apácamunkák Esztergomban
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni...
Tavaszy Noémi "Kóborlásai" a kaposvári megyeházán
A leeresztett halastónál

 

Homíliavázlat

Jézus vére, ments meg minket!

Mint ahogyan az özvegy szakajtójából a liszt többé nem fogyott ki Illés próféta közbenjárására, ugyanúgy soha nem fogy ki Jézus áldozati vérének engesztelő ereje sem, hiszen ő ezt a vért az egész emberiségért, minden egyes emberért ontotta.


A szegény özvegy teljes anyagi csődbe jutott fiával együtt, éhhalál várt rájuk. És íme: volt számukra kiút. Napjainkban is rengeteg a hajótörött, az éhező, a kisemmizett, az állását veszített ember. Lelkileg, erkölcsileg romhalmazok tömege sír fel, árt önmagának, pszichológusokhoz kerül, pszichiátriai osztályokra. Családok sokasága esik szét. Férjek, feleségek teszik tönkre önmagukat, gyermekeiket. És nemzetünk? Igen, ez a szegény, árva magyar nemzet nagyon mélyre sülylyedt.

Mindezek ellenére bátran, emelt fővel kijelenthetjük és világgá kiálthatjuk: van kiút, lesz kiút. Ez a kiút nem politikai, nem gazdasági jellegű. Szabadulást, gyógyulást, lelki megújulást igényel és vár a meggyötört emberiség. A sátán uralmának és hazugságainak egyedül Jézus vére tud véget vetni.

Egy régi legenda szerint egy napon Jézus és a sátán beszélgetett. A sátán dölyfösen így szólt: megszereztem az összes embert a földi világban. Olyan csapdát állítottam, amelynek senki nem fog tudni ellenállni. - mit csinálsz velük? - kérdezte Jézus. - Megtanítom őket, hogy nem kell megházasodni, csak szabadon paráználkodni. A magzatokat öljék meg. Biztatom őket, hogy gyűlöljék egymást, hogy igyanak, káromkodjanak. Megtanítom őket fegyvereket készíteni és ölni. - És ha már mindezt megunod, mit teszel velük? - Megölöm őket - válaszolta a sátán. - Mit kérsz az életükért? - kérdezte Jézus. - Ugyan, ezek az emberek értéktelenek, jellemtelenek. Semmire se mégy velük. Meg fogod bánni az üzletet - mondta a sátán. - Mennyit kérsz értük? - kérdezte határozottan Jézus. - A véredet kérem, az egész életedet, a könnyeidet akarom - hangzott a válasz. Jézus így szólt: Megegyeztünk! Aztán kifizette az árat...

Jézus vérének végtelen ereje az egyetlen kiút, amely által hazánkban is, a világban is, a családokban is megvalósul a várva várt újjászületés. E vér által könyörül az Isten rajtunk. Ezt azonban minden kor minden embere számára hozzáférhetővé, elérhetővé kell tenni. Íme: ez a mi feladatunk, keresztény embereké. Milyen keresztényeké? Nem a színlelő, farizeusi álkeresztényeké. Sajnos sok van belőlük. Az alázatosak tetszenek a Jóistennek, akik mindent odaadnak, mint a két fillért perselybe dobó szegény asszony.

Fiatal, immár diplomás mérnök tanítványom pár évtizede, átérezve hazája mostoha sorsát, lemondott gyűrűs menyasszonyáról, remek állásáról, és pap lett, mint engesztelő áldozat. Budapest egyik legkiválóbb papjaként jeleníti meg a vérző Jézust sok ezer hívőnek. Egy tanárnő, kedves volt tanítványom körülbelül tizenöt éve, szülei akarata ellenére kiment Olaszországba, és belépett az egyik legszigorúbb szerzetbe, a klarissza nővérek közé. Egy szürke lapon írta nekem: Lajos atya, a magyar népért és ifjúságért, ugye, a Jóisten elfogad engem áldozatnak!

Megváltó Jézusunk! Add, hogy kezünk a te áldó kezed, nyelvünk a te igédet hirdető nyelved, szívünk a te, az emberiségért és árva, agyongyötört hazánkért dobogó szíved legyen.

Kerényi Lajos

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu