Uj Ember

2006.11.12
LXII. évf. 46. (3039.)

Ingyenes műsorújság-melléklettel!

Főoldal
Címlap
"Minden jót kívánok Magyarországnak!"
Sólyom László Olaszországban és a Vatikánban
Eljöttünk és láttunk...
Evangelizációs kongresszus és városmisszió Brüsszelben
Erő és útmutatás
Megnyílt a Szent Imre-év és Szent Erzsébet-év a székesfehérvári egyházmegyében
Közbeszéd
Lelkiség
Isten másképp lát...
Szentírás-magyarázat
Jézus vére, ments meg minket!
Homíliavázlat
Enchiridion Liturgicum
LITURGIA
Végül pedig, testvéreim
A hét szentjei, ünnepei
November 13.
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Fogytán az energia
Az erkölcsi elvek fontosságát hangsúlyozni kell...
Sólyom László nyilatkozata
Kommentár nélkül...
Könyörgés a csalókért
Jegyzet
Steril ünnep, búra alatt
Ünnep után
Élő egyház
"Az egész ember ápolására törekszünk"
Tízéves a karitász szakápolási szolgálata
Remete Szent Páltól a Sziklatemplomig
Pálos rendtörténeti konferencia Piliscsabán
Szent Erzsébet szellemében...
A debrecen-nyíregyházi karitász számvetése
Magyar, szeresd a magyart!
Mindszenty Józsefre emlékeztek Balassagyarmaton
A nyíregyházi Szent Imre Gimnázium ünnepe
Fórum
Mindent elveszíteni...
C. S. Lewis fájdalmának naplója
Múltidéző
Bartók hűséges tanítványa
Könyvespolcra
A bennem változó világ gyógyulása
Az Olvasó írja
Esküt tettek a polgármesterek, esküt tettek a települési képviselők
Fórum
Ima a városért
Fórum
Papok a kolostorban - ami börtön
Márianosztra mindig emlékeztet
Emlékezés és emlékmű a Madách téren
Szent Imre emlékezete
Búcsú Budán, a ciszterci templomban
Hibaigazítás
Fórum
Üzlet - és kereszténység?
Római konferencia a párbeszéd érdekében
Gerarda nővér - egy ismeretlen testvérünk
A történelmi tanúságtétel példája
Ifjúság
A szabadságról és a hazugságról
"Az én ’56-om"
Emlékkiállítás a debreceni Svetits-gimnáziumban
Keresztény egyetemisták Rózsahegyen
Hangulatjelentés
Nézőtér
Szabadság, szerelem
Programajánló
1956 a magyar irodalomban
REJTVÉNY
Kultúra
Legfeljebb negyvenhat
Deák László hatvanéves
Bárdos Lajos emlékezete
Útravaló
Óarany napfelkelte
Gurre-dalok a Művészetek Palotájában
Ködben
Paletta
Fórum
"Egy ház a Székelyföldért!"
Lezárult a karitász által szervezett árvízi segélyprogram
Szeretetre méltó
Álmodik a múlt
Mozaik
Apácamunkák Esztergomban
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni...
Tavaszy Noémi "Kóborlásai" a kaposvári megyeházán
A leeresztett halastónál

 

Szentírás-magyarázat

Isten másképp lát...

Évközi 32. vasárnap - Mk 12,38-44


A mai vasárnap evangéliuma két apró kép, amelyet Jézus pillantása rögzít.

Az írástudókat a nép megbecsülése veszi körül. Tisztelik őket, mert jártasak a Bibliában, egész figyelmükkel Isten üzenetének vizsgálatába merülnek. Jézus ennek az életállapotnak egy rejtőző veszedelmére mutat rá. Akit mindenki tisztel, az lassan elhiszi, hogy csakugyan különb a többieknél, s míg másokat tanít, nekik példát mutat, nem veszi észre, hogy belülről föltör benne az önzés, úrrá lesz rajta valami egészen közönséges mohóság. Az írástudók az emberek szeme tükrében nézik önmagukat, hajbókolnak, nagyokat imádkoznak. Talán nem színleg, mint a magyar fordításban olvassuk, de mindenesetre úgy, hogy lássák s megcsodálják őket az emberek. (Jézus arra biztatott, hogy a "rejtekben" imádkozzunk, ahol csak a mennyei Atya tekintetét érezzük magunkon.) Közben pedig felélik az özvegyek házát, az özvegyekét, akik legkönnyebb prédái az ilyen vonzó, magukat illegető szent szélhámosoknak.

A másik kép épp egy özvegy mozdulatát rögzíti. Ez szegény asszony, az írástudók nem sokat törődnek vele: ugyan mit várhatnának tőle? Két fillérét, utolsó vagyonkáját nem nekik adja, de nem is magára költi, hanem a templom perselyébe dobja. A gazdagok bezzeg jóval többet adnak, gondjuk van rá, hogy mindenki lássa, csodálja bőkezűségüket. Ezt a szegény asszonyt Jézus méltatja figyelemre. Isten előtt az ő adománya többet ér, mind a gazdagoké.

Érdekes, hogy Jézus a tömeghez fordul akkor, amikor az írástudókra mond ítéletet, a szegény asszony mozdulatára viszont tanítványainak figyelmét hívja fel. Mintha egyházára hagyná örökségül: hogy becsüljük meg a köztünk élő szegényeket, s azt a szégyenkező mozdulatot, amellyel a kevesükből is adakozni tudnak. Szent Jakab levelében olvassuk: "Ha belép a ti közösségetekbe egy ember aranygyűrűvel, fényes öltözetben, és belép egy szegény is, piszkos ruhában, ti arra figyeltek, aki drága ruhába van öltözve, és azt mondjátok neki: foglalj itt helyet kényelmesen, a szegénynek pedig azt mondjátok: te csak állj meg ott, vagy ülj a lábam zsámolya elé (2,2-3). Az egyház közösségében Isten gondolkodásmódjának kell érvényesülnie, nem a világ értékelési szempontjainak.

Jelenits István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu