|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kérdések és válaszok az egyház hitéről Az új kis katekizmus Tizennégy évvel ezelőtt jelent meg a Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK, 1992). Az eladott példányok számából is kitűnik, hogy mindenki várta már a katolikus hit korszerű, de hiteles és katekizmus jellegű összefoglalását. A magyar nyelvű első kiadás hamar elfogyott, a második, javított kiadás jelenleg is kapható. Főként a teológiát tanítók és tanulók értékelték azt a tényt, hogy ebben a könyvben világosan meg van fogalmazva a katolikus egyház hite. Egyedül a hitoktatók fejezték ki csalódottságukat a könyvvel kapcsolatban. Elsősorban azt kifogásolták, hogy ez a katekizmus túlságos terjedelmes (652 oldal), és nem a hagyományos módon, kérdés-felelet formájában fogalmazta meg az alapvető hitigazságokat, hanem narratív formában. Azt is el kell ismernünk, hogy a KEK a teológiában kevésbé jártas emberek és a kívülállók számára túlságosan nehéz olvasmány. Ez a sajátossága abból is következett, hogy a KEK címzettjei elsősorban a püspökök, illetve a helyi egyházak vezetői, a püspöki karok voltak, és a célja az, hogy normája, hivatkozási alapja legyen a helyi egyházakban, különféle nyelveken készült katekizmusoknak. A 2002 októberében megtartott nemzetközi kateketikai kongresszuson részt vett püspökök szorgalmazták egy rövidített, összefoglaló (kompendium) kiadását, megtoldva azzal a kívánsággal, hogy a régi katekizmusok hagyományát követve kérdés-felelet formájában fogalmazza meg a katolikus tanítást. A kérés meghallgatásra talált, és többéves előkészítő munka után 2005. június 28-án, Szent Péter és Pál apostolok ünnepének vigíliáján XVI. Benedek pápa átadta az egyház közösségének az új kis katekizmust. (A Szentatya még a Hittani Kongregáció prefektusaként vezetője volt a szöveget előkészítő bizottságnak.) A közelmúltban a Szent István Társulat kiadásában végre magyar fordításban is megjelent a kompendium. Udvardy György, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hitoktatásért felelős püspöke a kötet főbb sajátosságait már a múlt esztendőben összefoglalta (A hit párbeszédének új eszköze, Új Ember, 2005. szeptember 11.), mégsem fölösleges ismételten szót ejteni róla, mivel e kompendium jelentősen eltér a hitoktatásban megszokott kis katekizmusoktól. Nem könnyű olvasmány, alapos tanulmányozásra van szükség ahhoz, hogy ezt a sajátos hittankönyvet valaki közvetlenül is fel tudja használni a hitoktatásban. Az új katolikus kis katekizmus 598 kérdésben és válaszban foglalja össze a katolikus egyház hitét. Már a kérdések nagy száma is arra utal, hogy a korábbiaknál sokkal gazdagabb kézikönyvvel ajándékozott meg bennünket az egyház tanítóhivatala - a legutóbbi magyar katolikus kis katekizmusban 379 kérdés-felelet található. A könyv szerkezete áttekinthető és világos. A kompendium először bemutatja a megvallott hitet, majd a liturgiában megünnepelt hitet, a harmadik rész a hitből fakadó erkölcsi cselekvésekben megélt hitet, az utolsó rész pedig az imádságban megélt hitet. Bár más címeken, de ez a hittankönyv is követi a régi katekizmusok felépítését, amelyek kifejtik a hitvallás tizenkét ágazatát, a hét szentségre vonatkozó tanítást, a tíz parancsot és a miatyánk hét kérését. A katekizmus Joseph Ratzinger bíboros által jegyzett bevezetője világosan rámutat a könyv jellegzetességeire: "A kompendiumnak három fontos tulajdonsága van: szorosan öszszefügg a Katolikus Egyház Katekizmusával; dialogizál; képeket is használ a katekézisben." Szorosan összefügg a Katolikus Egyház Katekizmusával: ez azt jelenti, hogy a kis katekizmus hűségesen követi a KEK szerkezetét, tartalmát és megfogalmazásait. A kompendium számos alkalommal hivatkozik a KEK-re: nemcsak a margón látható számokkal (melyek a Katekizmus megszámozott bekezdései), hanem a szövegben is. Második jellegzetessége a klasszikus katekizmusokra jellemző, jól ismert kérdés-felelet forma. A harmadik jellegzetesség az, hogy a kétszázöt oldalas kompendiumban tizennégy képpel is találkozunk. A művészettörténet különböző korszakaiból származó híres képek nemcsak az egyes fejezeteket elválasztó illusztrációk, hanem szervesen hozzátartoznak a könyv tartalmához: a maguk módján tanítják egyházunk hitét, mint ahogyan a középkorban a festmények biblia pauperumként (a szegények, az írástudatlanok bibliájaként) tanítottak a hit alapvető igazságaira. Aki ezt a kis katekizmust kezébe veszi és olvasgatja, azonnal felfedezi, hogy valóban újszerűen mutatja be egyházunk hitét. Azután az a gondolat is óhatatlanul eszébe jut: mennyire gazdag az egyház hite, és milyen gazdaggá teheti a hívő embert. És arra is gondolhat az ember: sajnálatos módon mindezt a gazdagságot nem eléggé ismerem. Egy-egy érdekes kérdés és válasz elindíthatja őt arra, hogy magát az egész művet átolvassa. Nehézséget abban látok, hogy az új kis katekizmus - éppen gazdagsága és színvonala miatt - sokaknak túlságosan nehéz olvasmány lesz. Nehéz lesz megérteni és főként megtanulni a hittant tanuló gyermekeknek és fiataloknak. A papok és katekéták feladata lesz a kompendium megértetése és megszerettetése. Csak azok a hitoktatók lesznek erre képesek, akik jól ismerik a II. vatikáni zsinat okmányainak és a Katolikus Egyház Katekizmusának szövegét és szemléletét. Dolhai Lajos
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|