"Az irgalom győz a gonosz fölött"

A pápa Bajorországban

A Szentatya szeptember 9-én kezdte meg 14-éig tartó bajorországi látogatását, amelynek három fő állomása München, Altötting és Regensburg. München Franz Joseph Straussról nevezett nemzetközi repülőterén politikai és egyházi vezetők fogadták a Szentatyát, köztük Horst Köhler szövetségi elnök, Angela Merkel szövetségi kancellár és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, továbbá a püspöki kar élén Friedrich Wetter bíboros, münchen-freisingi érsek és Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke.

Isten hozta szűkebb hazájában - köszöntötte a katolikus egyház fejét az evangélikus vallású államfő, majd szólt a keresztények egységének ügyéről is, mivel ezen a területen nagy elvárások mutatkoznak a német társadalmon belül is. - Több az, ami összeköti, mint ami elválasztja egymástól a katolikusokat és a többi keresztény egyházat - mondta az elnök, majd utalt Roger testvérre, a taizéi ökumenikus közösség alapítójára és Walter Kasper bíboros munkásságára is.

"Ezekben a pillanatokban lelkemben felélednek a Münchenben és Regensburgban töltött évek, személyek és események emlékei, amelyek mély nyomot hagytak bennem - mondta a Szentatya. - Mindenekelőtt azért vagyok itt, hogy kifejezzem köszönetemet mindazoknak, akik hozzájárultak személyiségem alakulásához."

"Péter apostol utódaként pedig szeretném megerősíteni azt a szoros kapcsolatot, amely összeköti a római széket hazánk egyházával."

A mai helyzetről szólva a pápa kifejezte reményét, hogy a hívők új nemzedékei hűségesek maradnak spirituális örökségükhöz. Arra buzdított minden bajor és német hívőt, hogy vegyenek részt a keresztény hitörökség átadásában.

XVI. Benedek pápa a repülőtérről München belvárosának szívébe, a Marienplatzra hajtatott, ahol a híres Szűzanya-szobor előtt imádkozott. Bajorország patrónájának aranyozott bronzszobrát I. Maximilián bajor király emeltette 1638-ban - hálából azért, hogy a harmincéves háború idején a város fölszabadult a svéd uralom alól. Itt a pápa arról is szólt az egybegyűlt híveknek, hogy csaknem harminc éve, München új érsekeként is itt imádkozott, majd öt évvel később is, amikor Rómába szólította őt az akkori pápa. "Ismét itt állok a Mária-oszlop tövében, hogy könyörögjek Isten anyja közbenjárásáért: ez alkalommal nemcsak München városáért és Bajorországért, hanem az egyetemes egyházért és minden jóakaratú emberért."

XVI. Benedek pápa 9-én este a müncheni érseki palotában találkozott Horst Köhler német szövetségi elnökkel, Angela Merkel szövetségi kancellárral és Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel.

Másnap becslések szerint mintegy háromszázezer hívő vett részt a pápa müncheni szentmiséjén, amelyet Friedrich Wetter bíborossal, valamint több mint hetven püspökkel, és számos pappal együtt mutatott be. Együtt misézett a Szentatyával Jean-Marie Lustiger francia, Frédéric Etsou kinshasai és Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros is.

Homíliájában XVI. Benedek pápa arra kérte a nyugati világot: viseltessék nagyobb tapintattal és érzékenységgel más kultúrák iránt. A német egyházat arra figyelmeztette: a szociális elkötelezettség és a fejlődésben másoknak nyújtott segítség szorosan kötődik az evangéliumhoz.

Beszédében kifejtette: a szentmisén elhangzott valamennyi olvasmány úgy beszél Istenről, mint a valóság és saját életünk középpontjáról. Izajás próféta szavai, Szent Jakab levele és az evangélium mind az Isten felé vezető utat hirdetik.

A német püspökök joggal büszkék arra, hogy sok szociális segítséget adnak a rászorulóknak. A harmadik világ és a volt kommunista országok püspökei ezt valóban megerősíthetik. A szociális támogatás és az evangelizáció nem választható el egymástól. - figyelmeztetett XVI. Benedek. Afrika és Ázsia népei csodálják ugyan a nyugati technikát és tudományt, de megdöbbennek azon, hogy a "fejlett" nyugati világban az ész nevében Istent száműzik az emberek horizontjáról.. Ez a cinikus megközelítés nem az a tolerancia és nyitottság, amelyre az embereknek szüksége van - hangsúlyozta a pápa, hozzátéve: a világnak szükségük van Istenre, mégpedig arra az Istenre, aki elküldte hozzánk Fiát, aki meghalt értünk a kereszten, nemet mondva ezzel az erőszakra és hitet téve a szeretet mellett.

A Szentatya végül ezekkel a szavakkal fejezte be prédikációját: "Nem sértjük meg a más vallások és kultúrák iránti tiszteletet, a hitükkel szembeni alázatot, ha hangosan és egyértelműen kiállunk Istenünk mellett, aki saját szenvedését állította szembe az erőszakkal; aki a gonosznak és hatalmának irgalmasságával szab határt, és így győzi le azt. Kérjük őt, legyen közöttünk és segítsen nekünk, hogy hiteles tanúi lehessünk."

Az úrangyala-imádság előtt elhangzó rövid beszédében a pápa úgy fogalmazott: a szentmise olvasmányai arra figyelmeztetnek, hogy életünk középpontjában Istennek kell állnia, az ő szavának kell engedelmeskednünk. Ebben példaként áll előttünk Mária, az egész életében Isten szavára hallgató szűz, aki megnyitotta lelkét Istennek és az emberekmel. A hívők a kereszténység első századai óta megértették ezt: hozzá fordultak bajaikkal, kéréseikkel. A pápa emlékeztetett arra, hogy Bajorországban számos Mária-kegyhely van, amelyek mind a Mária iránti szeretetről és bizalomról tanúskodnak. Említette a háromszázötven éves müncheni Mária-szobrot, amelynél előző nap imádkozott, és Altöttinget, ahová hétfőn látogatott el.

"Mária mindig Isten szolgálóleánya marad, aki soha nem önmagát állítja középpontba, aki Istenhez akar vezetni bennünket, és olyan életvitelre tanít, amely Istent állítja mindennek a középpontjába. Forduljunk hozzá imánkkal" - kérte a pápa.

Szeptember 10-én késő délután XVI. Benedek pápa a müncheni dómban vesperást vezetett. Az esti imaórán jelen voltak a város elsőáldozó gyermekei és szüleik, valamint hittanáraik. A Szentatya arra kérte a szülőket és nevelőket, segítsék gyermekeiket az Istenhez vezető út megtalálásában.

Benedek pápa beszédében hangsúlyozta: a vasárnapi szentmisén való részvétel sohasem elvesztegetett idő, éppen ellenkezőleg: összetartja a családot, és keretet ad a napnak. A Szentatya kiemelte az étkezések előtti és az esti közös ima fontosságát is, mint mondta: az imádság a békesség és az öröm forrása.

A hitoktatókat és nevelőket arra buzdította, hogy fordítsanak nagy gondot diákjaik Istennel kapcsolatos kérdéseire. Ez a mai plurális világban nehéz - mondta -, de az ismeretek és a technikai tudás átadása önmagában kevés, ha nem társul a miért keresésével, a mérték megismerésével. Csak ezeknek az alapkérdéseknek a megválaszolásával adhatunk értelmet az ismereteknek.

A lelkipásztorok tegyenek meg mindent, hogy az emberek a plébániákon otthon érezzék magukat - kérte a Szentatya. A család, az iskola és a plébániai közösség összetartoznak, ezek az élet iskolájának tanulóhelyei - hangsúlyozta a pápa.

(KNA/Magyar Kurír)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu