Uj Ember

2006.09.10
LXII. évf. 37. (3030.)

Salkaházi Sára
boldoggá avatása
Budapesten
a Szent István-bazilikában
szeptember 17-én

Főoldal
Címlap
"Visszatér az Úr a Sionra"
A nemzetek méltósága
A püspöki konferencia a szlovák-magyar kapcsolatokról
"15. stáció: a feltámadás"
A karizmatikus megújulás közösségeinek találkozója
A Szentatya szülőhazájában
Aki értéktelent vet, az értéktelent arat
Lelkiség
A sebzett világ gyógyítója
Szentírás-magyarázat
Érteni annyi, mint megnyílni
Homíliavázlat
A liturgia szépsége az üdvösségre segít
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Terrorizmus - vallási alapon?
Két veszélyes kisebbség: az Al-Kaida és az amerikai neokonzervatívok
Az egyház és a közszolgálat
Erdő Péter bíboros fogadta a Magyar Rádió elnökét
Tudás az igazság fényében
NOE-demonstráció
Iskolakezdési támogatás a karitásztól
Élő egyház
Mégiscsak misztérium...!
Miért nehéz a hittant oktatni - és miért nehéz tanulni?
Az egyetemes testvériség napja
"Ne engedjétek, hogy kedveteket szegjék...!"
II. János Pál pápa győri látogatásáról
Jézus közelében
Sekrestyések lelkigyakorlata
Élő egyház
Assisi béketalálkozó
Vallási vezetők közös imája
Fórum
Jelek a világban
Társult tagok ígérettétele
Múltidéző
Könyvespolc
A tizenötödik század magyar egyháztörténete
Az Olvasó írja
Miért énekel a fülemüle?
Fórum
"Én menni templom"
Négy nap Litvániában
Fórum
Ferencesek konferenciája
Kapisztrán Szent Jánosról
Külföldön támogatja a magyarokat
László T. László Pro Ecclesia Hungariae díjas
A Tóra és a hegyi beszéd kapcsolatáról
Nemzetközi biblikuskonferencia Szegeden
Fórum
Kívánatra ölés - az eutanázia
Szent az élet
Az áldozatokra emlékezve
Papi zarándoklat a Székesfehérvári egyházmegyében
Életvédő konferencia Budapesten
Közös forrásból merítve
Segítő foglalkozásúak konferenciája
Segítsünk, amíg nem késő
A Homoródjánosfalva Alapítvány felhívása
Ifjúság
Veni Sancte az interneten
Az Egri főegyházmegye kezdeményezése
Az evangelizáció és a mozi
Látónap Székesfehérváron
Hol már ember...
Égi és földi vizeken
Jubileumi találkozó Csíksomlyón
REJTVÉNY
FŐVÁROSOK
Kultúra
"Isten cirógassa életüket! Zoli"
Latinovits Zoltán születésnapjára
Le a kalappal...!
Sámson és Delila a zsinagógában
Mind így tesznek?
Hangok Mozartról
Kupolák
Paletta
Fórum
A Duna gyermeke
Két keréken a Szigetközben
A paradicsomba vezető létra
Small is beautiful, avagy a kicsi szép
Mozaik
Boldoggá avatás Magyarországon
Szobrot állítottak Avianoi Márknak
Régi fény
Gyertyatartó-másolatok a Mátyás-templomban
Erőt meríteni az imádságból
Búcsú a Tolna megyei Remete-kápolnánál
Páncélos héjú licsiszilva

 

Páncélos héjú licsiszilva

A nálunk konzervben régóta, frissen csak mostanában kínált licsi édes-savanykás, muskotályos zamata egy csapásra meghódította az új ízek iránt fogékony vásárlóközönséget.


A licsiszilva (Litchi chinensis) Kínából származik, ahol folyópartokon, árvizes talajokon már több ezer évvel ezelőtt is termesztették. Idehaza sok lelkes amatőr kertész próbálkozott meg nevelésével - nem is sikertelenül.

A tojásdad alakú, ringló méretű gyümölcsöt kívülről törékeny, mélyrózsaszínű vagy terrakottaszínű rücskös páncél borítja. Ezt felroppantva előtűnik a selyemfehér, lédús gyümölcshús, belsejében egy csillogóan fényes, barna maggal.

Hogyan is néz ki a fa, amelyen a licsi terem? 10-12 méter magas, szétterülő, kissé lapított gömbkoronába rendeződnek az ágai. Hosszú, fényes, párosan elhelyezkedő levelek alkotják a lombot. A hajtáscsúcsokon sok apró zöldesfehér vagy sárga virág nyílik, amelyek között van hím- és nőivarú, valamint hímnős.

A virágzat a bimbós orgonához hasonlít. A gyömölcsök hosszú fürtökön fejlődnek. A kifejlett fáról 150 kg licsit szüretelnek évente. A gyümölcs nyomelemekben és vitaminokban gazdag, C-vitamin-tartalma például tízszerese az almáénak.

Nincs szükség sok rábeszélésre ahhoz, hogy az ember a frissen elfogyasztott licsi magját elvesse: a duzzadt, erővel teli mag földbe kívánkozik. Ennek mihamarabb meg kell történnie, mert a mag néhány hét alatt elveszíti csíraképességét, miután kikerült a gyümölcsből. 5 cm mélyre kell vetni homok, tőzeg és tápdús virágföld keverékébe. A csírázáshoz nagy melegre (28 fok) és párára van szüksége, ezért fedjük a vetőedényt átlátszó fóliával. A friss mag 20 nap alatt megmozdítja a cserépben a földet. Amint a magonc arasznyi méretű, át kell ültetni immár dúsabb, tápanyagban gazdag, középkötött földbe. A gyökérzet soha nem száradhat ki, ezért a földnek mindig nyirkosnak kell lennie. Amíg a növény kicsi, tartsuk lakásban, világos helyen. Nem kell attól félnünk, hogy kiszorít a szobából, mert lassan növekszik. Ültessük át évente friss földbe úgy, hogy gyökerei ne sérüljenek. A második-harmadik évben tavasztól őszig kitehetjük a kertbe, kezdetben szórt fénybe, majd napra is kerülhet. A szabadban töltött időszak után telelni már ne a szobába, hanem 10-15 fokos télikertbe vagy verandára vigyük be, és már csak mérsékelten öntözzük. Vízpermettel gondoskodjunk a magas páratartalomról.

Ahhoz, hogy dédelgetett licsifánk teremjen, legalább 5 évre van szükség, de előfordul, hogy csak 10 éves korában hajlandó gyümölcsöt érlelni. Addig viszont mutatós levéldísznövénye lehet lakásunknak.

Lovas Katalin

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu