Múltidéző

Szerzetes az énekkarban

Legendásak voltak azok a lemezillusztrációkkal kísért előadások, amelyeken Medvigy Mihály kalauzolta az érdeklődőket a diákmise után. Hatalmas tudású tanár volt, amikor hittanóráin égig csapott a lárma, elvörösödött, és hatalmasat kiáltott, mintha valamelyik Wagner-operából lépett volna ki. Aranyból volt a szíve, hamar lecsillapodott, tovább diktált, s mi írtuk a füzetbe azokat az igazságokat, amelyek ismerete nélkülözhetetlen ma is. Medvigy tanár úr az egyháztörténettel foglakozott, kiváló tanulmányokat írt, tudós volt a javából.

Viszont ígéretes kezdetek után nem dédelgetett tudósi ambíciókat Maklári Lajos. A Budapesti Kórus oszlopos tagjaként az oratóriumok előadásakor tűnt fel a mély szólamban.

Kémiát tanított, az ásványtan volt a szakterülete. Nem szigoráról, hanem csillapíthatatlan derűjéről volt nevezetes, s amikor elérkezett e tantárgy "kisérettségijének" időpontja, sokunkon némi riadalom vett erőt, tudásunk ugyanis hézagos volt. Szerencsére az elnöklő Kovács Mihály irgalmas szívűnek bizonyult, nagyobb baj nem esett.

- Kis komám - ez volt a szava járása -, gyere föl a szobámba! Kérnék valamit.

Kérni? Tőlem? Kíváncsian loholtam mögötte. Szobájában rend volt. Ez nem mindegyik piarista tanárunk otthonát jellemezte.

Schiller-kötetét bányászta elő. Az Örömódát.

- Nem jól énekelhető a szövege. Kérdezd meg édesapádat, lefordítaná-e újra. Ferencsik János is örülne.

Apám hümmögött. Éppen ő írt egy hatalmas kritikát a zene alá való fordítás nehézségeiről, de ezen kérést nem lehetett megtagadni. Különösképp, ha Ferencsik neve is felbukkant. Ő egyfajta etalonja volt a karmesterségnek és a jellemességnek. Ő és Formai Miklós védelmezték az oratóriumokat, amelyek a veszedelmes "klerikális métely" terjesztőinek minősültek, s nélkülük kiszorultak volna a hangversenytermekből.

Szóval nekifohászkodott, s egy hét múlva kezembe nyomta a gépelt szöveget tartalmazó papírlapot.

- Vidd! Mondd meg, ennyire futotta.

Átadtam Maklári tanár úrnak a papírt. Úgy fogta, mintha kincs lett volna. Szünetben egy ablakmélyedésben álltak Medvigy tanár úrral, és az új változatot énekelték: a béke és a testvériség csodálatos himnuszát, amely mintha könnyeket csalt volna szemükbe.

A Schiller-kötetekben ez a változat olvasható, Beethoven IX. szimfóniáját - ha egyszer-egyszer magyarul éneklik - más szöveggel éneklik.

Amikor a Budapesti Kórus tagjai bevonultak, mindig Maklári tanár urat kerestem. Magyar Kornél mellett üldögélt, kinek felesége, Emmyke az Új Ember kiadóhivatalában dolgozott.

Egyszer aztán hiába kerestem Maklári Lajost. Az égi kórusban volt szükség rá. Gondolom, ott is együtt üldögélnek Kornél bácsival.

Rónay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu