A hét szentjei

Szűz Mária szent neve

Szeptember 12.

Az ünnep Spanyolországból ered, és a Mária születésnapja utáni 14. napon, szeptember. 22-én ünnepelték. Bécs felszabadítása (1683) után Boldog XI. Ince pápa hálaadásul erre a napra helyezte át az egyetemes egyházban.

Aranyszájú Szent János püspök és egyháztanító

Szeptember 13.

Antióchiában született, özvegy édesanyja nagy gondossággal nevelte. Tőle tanulta a vallási műveltséget és a kultúrában való jártasságot. 18 éves korában keresztelkedett meg, majd a hegyekbe vonult a remeték közé, azonban megromlott egészségi állapota miatt vissza kellett térni szülővárosába. Itt az öreg Meletius püspök (380/381) diakónussá szentelte, és az igehirdetésben volt segítségére püspökének. Ekkor vált híres szónokká, aki korának erkölcsi visszásságait keményen bírálta. A kiváló papot 397-ben választották Konstantinápoly püspökévé. Szigorúsága miatt sok szenvedésben volt része a császári udvartól, majd később az ellene fordított zsinat száműzetésbe küldte. Ott halt meg 407-ben. Az "Aranyszájú" melléknevet kiváló szónoklatai és igehirdetése miatt érdemelte ki. Az eucharisztia doktorának is nevezik az Úr testéről és véréről szóló csodálatos tanítása miatt. Az ő nevét viseli a keleti egyház egyik csodálatos anaforája, eucharisztikus imádsága.

A Szent Kereszt felmagasztalása

Szeptember 14.

335. szeptember 13-án Jeruzsálemben ünnepélyesen felszentelték a Szent Sír-bazilikát. Másnap először mutatták fel a népnek a megtalált keresztereklyét. Később az ünnepet összekapcsolták azzal, hogy Heraklius császár 618-ban visszaszerezte a perzsáktól a Szent Keresztet. A liturgikus előírások szerint az Úrnak ezt az ünnepét vasárnap is megtartjuk

A fájdalmas Szűzanya

Szeptember 15.

Az egyház mindig nagy szeretettel és tisztelettel szemléli a Szűzanya szenvedését és fájdalmait. Ma ennek csak ezen a napon van liturgikus ünneplése. 1233. augusztus 15-én hét gazdag és jámbor firenzei férfi közös életre szánta el magát. Feladatuknak tekintették a fájdalmas Szűzanya tiszteletének ápolását. XI. Benedek pápa 1304-ben hagyta jóvá szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, népszerű nevükön a szervitákat, akiknek később női ága és harmadrendje is alakult a világi hívek számára. Az ünnep további fejlődése az ő nevükhöz kötődik. Az 1423-ban Köln városában tartott helyi zsinat Szűz Mária fájdalmáról és szenvedéséről rendelt el liturgikus ünnepet. A rend a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, tehát a mai napon is megemlékezett a boldogságos Szűz szenvedéséről, és VII. Piusz pápa 1814-ben elrendelte ezt az ünnepet az egész egyházra vonatkozóan hálából a Napóleon fogságából való szabadulásért. A mai szentmisén énekelhető Jacopone da Todi (�1306) szekvenciája, a Stabat Mater (Ho 65, ÉE 90).

Szent Kornél pápa és Szent Ciprián püspök, vértanúk

Szeptember 16.

Szent Kornél pápa 251-ben lett a római egyház püspöke. 253-ban halt vértanúhalált. A Kallixtusz-katakombában temették el. Szent Ciprián pogány családból származott. Pap lett, majd 249-ben szülővárosa püspöke. Kitűnően kormányozta egyházát, száműzetésbe kényszerült, majd 258-ban halt vértanúhalált.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu