|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Visszatér az Úr a Sionra"
Szeptember második napja Esztergom történetének jelentős dátuma ettől az esztendőtől. A magyar Sion ormán a bazilikát 150 esztendeje szentelte fel Scitovszky prímás. A templom - anyja, tanítója és feje a magyar egyháznak - azt hirdeti a Dunán innen és túl, hogy az embernek a fentieket kell keresnie - minden időben. Itthoniságunk csak úgy igazolódik "égi karok rendjében", ha mindenkori szentély oltalmában keressük a földi élet értelmét... A jelzett napon a "szentegyházban" apostolutódok, pápai nuncius: Juliusz Janus, püspökök, érsekek, két bíboros, a papság, szerzetes elöljárók, testvéregyházak, a Magyar Köztársaság elnöke: Sólyom László, a hazai politikai, diplomáciai, kulturális élet képviselői, hívek sokasága az eucharisztia ünneplésében adott hálát a főtemplomért, emlékezett a múltra, hogy a jövőbe tekinthessen. Ide illik Majer István püspök, a tudós-mindenes 1856-ban írt gondolata a Vasárnapi Újságban, amikor a bazilikát méltatja. Mintha Kölcsey hangja csendülne meg: "Áldott legyen az Úr! Ki számunkra a történelmi emlékeket és ezrek gazdag tanulságait fönntartva, egyszersmind belátó elmét és kegyelettől áradozó érző szívet adott, miszerint okúlva és átmelegülve a jobbak nyomdokain haladhassunk előre..." Erdő Péter bíboros, prímás, érsek főcelebráns a 150 éves bazilikát az Úr csodás házának nevezte, amint 53 esztendő után a megszépült nagyszemináriumot, melynek történeti lapjairól nem hiányzik a hányattatás, az elidegenítés; próbált hely, amely most visszatér a legnemesebb szolgálatra: a lelkiség és a tudomány háza lesz, a bazilika mellett az egység példája; járnak majd ide a közép-európai térségből s nyugatról kutatók, akik levéltári és más dokumentumok nyomán keresik a szellem kapcsolódásait a magyar történelemhez. A bíboros érsek homíliájában Zakeus evangéliumi történetéhez fűzött mondataival kiemelte a közeledést, amelyben Jézus Krisztus jár elöl, aki mindig meghívatja magát a szeretetvendégségbe; folyton a cselekvést kéri, amelyben ő maga van jelen. De ezt példázza a templom építése: szándék- és megvalósulás-centrumában Isten áll. Rövid történeti visszapillantása végén hangsúlyozta: a gondviselés megújító erejének jele e ház a Duna felett, amint a testvérül hozzá tartozó szeminárium, melynek felújítását már Paskai László bíboros elhatározta... A mise végén falhangzó Magyar Te Deum - Werner Alajos "lélekké kiáltott" műve, amely vegyes kar és hívek közösségének váltakozó éneke a "Te légy jelen!" keresztény vágy hálaadása volt. Aztán a sokaság a nagyszeminárium főbejárata előtt azon az igeliturgián vett részt, melynek központjában Erdő Péter bíboros, prímás, érsek megáldotta és megszentelte a megújult falakat. Titulusa ez: Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferenciaközpont, amelyben több intézmény kap helyet: a teológia, a tanítóképzés, a Prímási és Főkáptalani Levéltár, a Keresztény Múzeum újkori részlege, a Közép-európai Kutatócsoport, a Szlavisztikai Központ. Tízezer négyzetméteren öt intézmény. Ekként épül szellemi híd Magyarország és Közép-Kelet-Európa között; a Kárpát-medence népeit és a Duna két oldalát összekötő átjáró. A két fővédnök: Sólyom László köztársasági elnök és Magyarország bíboros prímása. Megszentelt tárgyak spirituális érdeme, hogy tovább élnek a hit világában: Erdő Péter bíboros átnyújtotta Gaál Endre nagyprépostnak II. János Pál pápa kedves rózsafüzérét, a boldog emlékű pásztor örökségeként a lélek háza építéséhez. Harmai Gábor rektorhelyettes a növendék papság az Úton című folyóiratának különszámát adta át a főpásztornak, e dokumentum az esztergomi papképzés történetének áttekintése. A felvidéki Burján László esperes - a régi nagyszeminárium növendéke felidézte akkori emlékeit. Székely János rektor hangsúlyozta a Szent Adalbert Központ híd szerepét, e sorok írója pedig a jubileumra írt versét olvasta fel. A fogadáson Erdő Péter bíboros, érsek emlékérmet adott át Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspöknek, aki ezután is munkatársa lesz a Szent Adalbert Központnak, Kozma Gábor tanácsosnak és többeknek mondott köszönetet a kitartó, öszszefogó, fáradságot nem ismerő építő, szervező és adminisztrátori munkájukért. Tóth Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|