|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Szólj hozzá! Ha a hónap témája felkeltette érdeklődésedet, fogalmazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is. A hónap témája: Az igazi férfi Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem. Aki állandóan úton van, és a nő szemében teljesen felesleges dolgok után szaladgál. S mindig tudja is, hogy azokat hol és hogyan kell keresnie. Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem. Aki általában mindent tud, és mindent jobban tud a nőnél. Csupán a névnapokat, szülinapokat, évfordulókat felejti el. Aki ugyan emlékszik arra a bizonyos nyár végi estére, de emlékezetében a majdnem egy órán át tartó tűzijáték helyett egy csapolt sör emléke dereng, amelynek fellelhető helyét évek távlatából is képes négyzetméterre pontosan megadni. Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem. Aki az élet nagy kérdéseivel valahogy másként néz szembe, mint mi, de az összetört váza cserepeit pillanatok alatt megragasztja. És azt a valamit, amit a nő tragédiaként él át, egy viccel és egy kézmozdulattal képes úgy elűzni, mintha sohasem létezett volna. Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem. Aki ugyan a reggeli kávéba képes cukor helyett sót tenni, de megbocsátja, ha a nő a számítógépet elrontja. És bár a mit nyomtál meg már megint? telefonos segítségkérésre nem kap választ, mire párja hazatér, a gép újra működik. Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem, aki nehezen birkózik meg azzal a ténnyel, hogy a focimeccsből a nő tudatáig annyi jut el, hogy a portugáloknak szép a kapusuk. Ezért a harcot fel nem adva órákon át lelkes kiselőadást tart a futball szabályairól és a labdajátékok több ezer éves történetéről. És persze nem veszi észre, hogy a nő gondolatban már a hétvégi bevásárlás listáját állítja össze. Nem tudom, milyen az igazi férfi. Csak a férfit ismerem. Akit, ha egy nő a fentiek dacára, s azokkal együtt képes elfogadni, talán még igazivá is válhat. Koncz Vera * * * Az igazi férfi gyerekként születik és gyerekként hal meg, szemfedele az ősbizalom. Karonülőként csak azt tudja, hogy ő az anyja gyermeke, idősen csak abban biztos, hogy Isten számon tartja. Anyjától kapja a bizalom gazdagon termő talaját, apjától a méltóságot, az önbecsülés mindig fényes ekevasát. Öregapám azt mondta, hogy náluk a fiú akkor lett férfi, amikor bicskát kapott. Mert az igazi férfi olyan, mint a jó kés, melynek nyele kézre áll. Ha a kés nyele sima, erős, akkor biztonságosan dolgozhatunk vele. Ha tenyérbe simul, legyünk hálásak az anyának, aki szerette a fiát, de nem szerette agyon. Mert az agyonszeretett férfi a feleségétől mindig túl sokat kíván. Akit pedig nem szeretett eléggé az anyja, az a férfi olyan kés, mely véresre töri a tenyerünket, ha kézbe vesszük. Az igazi férfi olyan, mint a jó kés, melynek pengéje éles. Az éles penge tud vágni és szétválasztani, tud gyógyítani, simítani és hűsíteni. Ölni is képes és díszíteni is. Ha éles a penge, legyünk hálásak az apának és azoknak a kemény férfiaknak, akiken csiszolódott, de nem csorbult ki. Mert a csorba kés nehezen gyógyuló sebet ejt - ott is, ahol nem akar. Amit pedig én hozzátehetek mindehhez: a férfi kisfiúként megtapasztalja a határait, és mire felcseperedik - megismeri erőit. Ennek megtapasztalásában a többi fiú segít neki - kalandok, küzdelmek és kudarcok megélése árán. A férfi megtanulja, hogy útja fölfelé vezet, s hogy ezen az úton sebeket oszt és sebeket kap, s hogy mindezekből - vér fakad. A férfi fiatalemberként az idősebbektől tanulja meg, hogy az életét nem önmagáért kapta, hanem a közösség szolgálatára. A fiatalember megtanul dönteni. Társat választ, akihez hűséges. Szakmát, foglalkozást tanul, amivel biztosítani tudja családja megélhetését. Erejét és figyelmét össze kell szednie, hogy megismerhesse kit s mit választott. A fiatalember megtanulja, hogy magasabbról messzebb látni, de az emelkedés ára küzdelem és munka, s ebben a magasságban a férfi arcát csak a szél és a verejték hűsíti. Az ereje teljében levő férfi vállalja addigi döntéseinek felelősségét és azok következményeit. Az erős férfinak nehéz elfogadnia, hogy a világ nem úgy működik, ahogyan ő szeretné. Ebben a magasságban meglátja a világnak azokat a területeit is, amelyeket korábban nem látott és nem választott. Magasságot veszít az, aki visszafordul, hogy más utat keressen. A férfi megtanul sírni, de megtapasztalja, hogy könnyeitől kitisztul az ég. Az idősödő férfi tudja, hogy itt a földön csak darab-időt él. És hogy jártak itt már előtte, és jönnek még utána is. Rádöbben, hogy a legfontosabb törvényeket nem ő hozta. Ő csak egyetérthet azokkal. Már nem akar a folyók helyett gondolkozni, és nem akar új medret vájni a patakoknak. Már kevesebbet beszél - és többet figyel. Gyengeségéből bátorítás árad, hibáinak beismeréséből irgalom. Már nem verseng, jóváhagy. Az öregember tud hallgatni, de tekintete nyomán figyelmes csend fakad. Zöldy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|